Visszafoglalás – A posztmodern és a posztstrukturalizmus + videó

Mi a nehéz posztmodernben? Ez lényegében egy ernyőfogalom, amelyet érthetünk művészetként, irodalomkritikai műfajként, politikaként, vagy valamiféle filozófiaként vagy ideológiaként. Éppen ezért sem könnyű megfogni a jelentését, de a Visszafoglalás című podcastműsorunkban mindent segít nekünk megérteni Megadja Gábor, a Századvég kutatási igazgatója és Molnár Attila Károly eszmetörténész, professzor, egyetemi tanár.

2025. 08. 18. 15:26
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megadja Gábor szokásához híven vicces megjegyzéssel indította az adást, miszerint a nézők elkapcsolnak, ha meghallják azt a szót, hogy posztstrukturalizmus. A Visszafoglalás két részt szentel a posztmodernnek, most csapjunk is bele az elsőbe. Hozzátette azt is, hogy a posztmodernen is már túl vagyunk, éppen ezért már „poszt-posztmodernként” emlegetik a fogalmat. Molnár Attila Károly hozzátette, lassan már tíz éve ezt fejtegetik, de azt biztosan állította, hogy a posztmodern művészeti irányzat, például sokunk kedvence, a Monthy Python Gyalog galopp című filmalkotását is posztmodernnek tekintik, de az építészetben is vannak példák, így Hundertwasser is, az ilyen alkotásokat szintén posztmodernnek címkézik. Hozzátette, hogy akár korszellemnek is nevezhető, de akikről és amiről majd beszélni fognak a kétrészes műsorban, az a filozófia, társadalomtudomány, irodalomtudomány, illetve a politika, amit részletesen kiveséz a két eszmetörténész. 

Megadja Gábor összesűrítette a posztmodern lényegét. Véleménye szerint minden korábbi filozófiai vagy művészeti irányzat arra törekedett, hogy elmeséljen valamit, valamiféle koherens történetet a világról valamiféle rendezőelv alapján, ahol van egyfajta sztori, amivel el lehet mondani, hogy miként él az ember és milyen a világ. Hozzátette, a posztmodern nem ilyen, ott ilyen nincs, ezeknek a nagy történeteknek valójában végük van. A professzor úr kiemelte, a nagy történet az valójában mindig egy nagy konstrukció, valamiféle elnyomást, illetve a hatalmi célokat szolgál, viszont amikor jön a töredezettség, akkor az emberek ebben rendet akarnak tenni. Itt ismét szóba került Marx, akit a posztmodernek nem szerettek, mert ő is egyfajta sztorira épített, lényegében ő is történetet mesélt, egyfajta világmagyarázatot mondott el. A posztmodernek azt mondják, a rendrakás közben felszabadulnak a történetekben a gondolkodás alól. Adásunkban felsorolták az előzményeket, azt is, hogy miként akarták meghaladni a modernitást a posztmodernek, persze a felvilágosodás és annak belső ellentmondása sem maradt ki a részletes magyarázatból. De eljutunk a posztmoderntől a genderig is, ami meglepő lehet így első olvasásra, de ez is kiderül podcastműsorunkból.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.