A jogtalan benesi bosszú

Stefan Lázár
2002. 02. 26. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

M ünchen, 1938. szeptember 29. Az angol A. N. Chamberlain, a francia E. Daladier, az olasz B. Mussolini és Adolf Hitler aláírják a hírhedt „müncheni szerződést”, így a nemzetiszocialista Németország előtt megnyílik a kapu a többségében németek lakta szudétavidék annektálására. Az első világháború után létrejött Csehszlovákia áldozatul esik az újabb világégés kirobbanásától tartó angol–francia tengely engedékenységének. London és Párizs reményei tiszavirág-életűek, Joachim von Ribbentropp német külügyminiszter Moszkvába repül, meg nem támadási szerződést köt a Szovjetunióval és a Sztálin támogatását élvező hitleri Wehrmacht 1939-ben lerohanja Lengyelországot, ezzel megkezdődik a II. világháború. Eduard Benes csehszlovák államelnök – Thomas Garrigue Masaryk oldalán a köztársaság megteremtője – Londonba emigrál. A Harmadik Birodalom összeomlásában bízva azzal a határozott szándékkal készül a visszatérésre, hogy hazáját megtisztítsa a „hazaárulóktól”. Így kertelés nélkül közli a szintén emigrációba kényszerült szudétanémet szociáldemokrata politikussal, Wenzel Jakschsal: „Célom a háború befejeztével csak egy lehet – a maximális nemzeti hatalom elnyerése.” 1944-ben véres, kérlelhetetlen harcot követel, erőszakos leszámolást a németekkel. Egy esztendővel később megkezdődik a szudétanémetek elüldözése, az „entgermanisierung”. Benes ehhez a lépéshez megszerzi Sztálin támogatását, megnyitva az utat a kommunista hatalomátvétel felé 1948 februárjában. A nagy számú nemzeti kisebbségre épült köztársaság hatmillió cseh állampolgárával az I. világháborút követően hétmilliósra rúgó német–magyar–szlovák népcsoport állt szemben. Benes ugyan ígéretet tett arra, hogy e kisebbségeknek jelentős függetlenséget biztosít, e kötelességének azonban soha nem tett eleget. Sőt lehetőséget látott arra, hogy végleges döntést hozzon – megszülettek a hírhedt Benes-dekrétumok a német és magyar kisebbség elűzésére, azok vagyonának elkobzására.
A jogtalan bosszú mind a mai napig befolyásolja a német–cseh kapcsolatokat. Az NSZK-ba menekült szudétanémetek szervezete jelentős politikai befolyásra tett szert és a kelet–nyugati enyhülés időszakában sem volt hajlandó arra, hogy diplomáciai meggondolásokból eltávolodjék alapvető követelésétől. Hatályon kívül kívánja helyezni az emberi szabadságjogokat sértő Benes-dektrétumokat és jóvátételt követel a szülőföldjükről kitelepítetteknek. Erre Prága mind a mai napig nem volt hajlandó. Az unió keleti bővítését őszintén szorgalmazó német politika számára kemény dió a csehek merevsége. Berlin őrlődik. Támogatja a cseh társulást, de ugyanakkor elismert jogaikhoz kívánja segíteni a szudétanémeteket is, akik megfelelő alkalmat látnak arra, hogy az EU égisze alatt végre kikényszerítsék a Benes-törvények felszámolását. Az SPD–Zöldek- koalíció mindeddig nem tudta elszánni magát arra, hogy feltegye a kérdést: Megegyezés vagy társulás?

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.