A jövő elkezdődött a Balatonnál is…

„Új meg új, váltakozó divatok szerint felfedezhetnek más-más üdülőhelyeket itthon és külföldön, de a Balaton derűs nyugalommal nézheti a kor szeszélyeit. Mert a Balaton sokkal több, mint a forgandó felfogásoknak alávetett fürdővidék. A Balaton a magyar élet egyik legmélyebb, ősi termőföldje, a magyarság tősgyökeres talaja, remek szőlővidéke, jókedvének sarjasztója, gazdasági és kulturális fejlesztésének egyik legfontosabb forrásvidéke, amellett, hogy valóban Európa legüdítőbb tájai közé tartozik.”
Gróf Apponyi Albert

Korszakos jelentőségűnek nevezhető az ezredforduló – még közelebbről a 2001/2002-es év fordulója – a Balaton fejlesztését, jövőjét illetően. A múlt év végén ismertette ugyanis Balatonalmádiban Matolcsy György gazdasági miniszter a balatoni régió tízéves gazdaságfejlesztési programját. Soha nem kapott még a Balaton egy ilyen átfogó és egységes gazdasági programot, soha még ennyire nem állt a kormányzati figyelem és gondoskodás középpontjában a valóban nemzeti kincsnek számító tavunk.
A tízéves balatoni gazdaságfejlesztési program a Széchenyi-tervre épül: a következő évtizedben 609 milliárd forint összegű beruházás valósul meg a régióban. Ehhez 566 milliárd forint hazai forrás s 43 milliárdos uniós támogatás áll majd rendelkezésre. A terv végrehajtásához az állami költségvetésből – vissza nem térítendő támogatásként – 166 milliárd forintot biztosítanak – ami legalább 400 milliárdos üzleti tőkét mozgat majd meg –, de a fejlesztésekbe „beszállnak” az önkormányzatok is mintegy 15 milliárd forinttal a tíz év alatt.
A Balaton-régió nagy esélye az lehet, ha az egységesülő Európa jómódú középosztályának – s egyben a hazai gyarapodó középrétegnek – kedvelt turisztikai célterületévé válik. A Balaton az új évezred első évtizedének végére a pihenés, az élménykeresés, a szórakozás, a sportolás kiváló célhelye, az egészséges életvitel vonzó térsége és egyben gazdasági haszonélvezője lehet.
A térség gazdasági szerkezetében természetesen az évtized végén is a turizmus lesz a meghatározó, de már emellé telepedik egy tágabb kiszolgálóipar és szolgáltatóágazat, valamint egy dinamikusan fejlődő, tudásalapú gazdaság.
A régió kiemelkedő súlyú ágazatának, a turizmusnak az átalakulási folyamata lényegében még csak a kezdeteknél tart, a szektor nyereségtermelő képessége nem kielégítő, a kínálat területileg koncentrált, a szolgáltatás színvonala nem nyugat-európai.
A múlt évtizedben bizonyossá vált, hogy a balatoni régió egyedül – csupán önkormányzati és vállalkozói forrásokra támaszkodva – nem képes megbirkózni az előtte álló és egyre nagyobb kihívásokkal. Nos, adottságainak sokkal jobb és dinamikusabb kihasználása érdekében – a Széchenyi-terv tízéves fejlesztési programjába illesztve – e páratlanul értékes és gazdag régió nem nélkülözhette a központi figyelmet és segítséget. Ezt ismerte fel a polgári kormány és adott – a tó történetében először – egy átfogó régiófejlesztési programot; s nem kevés pénzt is.
A balatoni gazdaságfejlesztési program stratégiai céljai:
– a régió tíz éven belül Európa versenyképes, minőségi turisztikai térségévé váljék;
– oldódjék a térség egyoldalú gazdasági szerkezete, s megteremtődjenek egy új, több lábon álló gazdasági szerkezet alapjai;
– számottevően javuljon a vállalkozások helyzete és a helyi lakosság életszínvonala.
A tízéves program négy alappilléren nyugszik:
– az elérhetőség (a közlekedési infrastruktúra) javítása;
– a minőségi turizmus fejlesztése, a kínálat szélesítése, a szezon elnyújtása, a magasabb fajlagos költésű célcsoportok – a módosabb turisták – megnyerése;
– a tudásalapú gazdaság kialakítása;
– az életminőség javítása a régióban.
A program egyes elemei a régió egészére húzó hatást fejtenek ki. Különösen fontos a turizmus fejlődése szempontjából a régió elérhetősége, úthálózatának minősége, valamint meghatározó jelentőségű a balatoni repülőterek – Sármellék, Szentkirályszabadja, Balatonkiliti – fejlesztése is.
A régió gazdaságának kulcságazata természetesen a turizmus, amely a múlt évtizedben – akárcsak az egész magyar turizmus – alapvető problémákkal szembesült, illetve meghatározó változásokon ment át. Mindenekelőtt a tervgazdaságról a piacgazdaságra, a keleti piacokról a nyugati piacokra való átállás mérhetetlen gondjaival és kihívásaival szembesült.
A tömeges idegenforgalom mellett megjelenő minőségi turizmus fellendülése, megerősödése még várat magára. A tízéves fejlesztési program ehhez a minőségi ugráshoz segíti hozzá a balatoni turizmust.
A parti sávban hiányoznak a minőségi szálláshelyek, főleg a négycsillagos szállodák. A Széchenyi-terv turisztikai pályázatai keretében támogatják a szállodafejlesztéseket, elsősorban a négycsillagos kategória elérését.
A minőségi turizmus körében kiemelt figyelem övezi az egészségturisztikai fejlesztéseket. A déli parton fellelhető termálforrásokat, gyógyvizű kutakat új egészségturisztikai központok kiépítésére kell felhasználni. Nagy lehetőségeket rejt például Buzsák, Balatonszemes, Fonyód, Táska, Somogyszentpál, Nagyberény és az egyéb települések termálvízkincse.
Az északi parton már hamarosan el is kezdődhet a tapolcai termálszálló építése, de ott található a füredi szénsavas víz is, amellyel oly sok embert gyógyítottak meg a XIX. században és a XX. század első felében. Nos, erről se feledkezzünk meg, hozzuk vissza a régi, jó ötleteket és elképzeléseket, vegyük birtokunkba gazdaságtörténeti múltunkat.
A tízéves program a minőségi turizmus jegyében előnyt biztosít a konferenciaturizmust szolgáló létesítmények építésének, az üdülőfalu-programnak, nemkülönben a golfturisztikai fejlesztéseknek, s nem utolsósorban a vitorlás, a lovas és a horgászturizmus, valamint az ifjúsági turizmus további fellendítésének. Örvendetes, hogy a tízéves program a tudásalapú gazdaság kifejlesztése érdekében támogatja a felsőoktatási intézmények, kutatóhelyek, innovációs központok és ipari parkok megteremtését, továbbá a környezetvédelmi és biotechnológiai ipar, a turisztikai háttéripar, valamint a Balaton Régió Információs Társadalom (BRIT) projekt – on-line turisztikai információs rendszer, informatikai kis- és középvállalkozások támogatása, teleházak és a távmunka – megvalósítását.
A régió óriási lehetőség előtt áll, s ezzel élnünk kell. Az így megvalósuló beruházások elindítanak bennünket, balatoniakat egy olyan úton, hogy néhány éven belül megvalósíthatjuk azt a vágyunkat, amely mára már megfogalmazott terv, hogy a Balaton-régió Európa egyik legvonzóbb rekreációs központjává váljék.
A szerző a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke