Ausztráliában is megelégelték a drogot: magyar útra lép az ország

Nagyjából a harmadával nőtt a metamfetamin, a kokain, a heroin és az MDMA fogyasztása Ausztráliában a szennyvízből kinyert minták alapján – adta hírül Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet (DKI) stratégiai igazgatója. Mint a szakember hangsúlyozta, ennek oka a „partikultúra” és a „high life” pozitív színben való feltüntetése a fősodratú médiában, valamint a drogok pusztító veszélyeinek elhallgatása. Hozzátette, az ausztrál megoldási javaslatok egybecsengenek a magyar kormány drogpolitikai elképzeléseivel.

Forrás: Drogkutató Intézet2025. 09. 02. 20:34
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ausztrália szennyvize nem hazudik: az Ausztrál Bűnügyi Hírszerzési Bizottság (ACIC) legfrissebb jelentése kijózanító képet fest a kontinensnyi ország drogfogyasztásáról – számolt be Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet (DKI) stratégiai igazgatója. Mint a szakember közölte, a 2025. augusztus 15-én közzétett jelentés szerint 2023 augusztusa és 2024 augusztusa között összesen 22,2 tonna metamfetamin, kokain, heroin és MDMA fogyott, ami 34 százalékos növekedés az előző évhez képest. A program különlegessége, hogy nem kérdőívekre, hanem objektív mérésre támaszkodik: 61 szennyvíztisztító a népesség mintegy 57 százalékát lefedve adott mintát 2024 augusztusában és – a fővárosi területeken – 2024 októberében is. A módszer így valós idejű, torzításoktól mentes képet ad a fogyasztásról, és messze túlmutat a hangzatos kampányszlogenek világán.

Illusztráció (Fotó: Shutterstock.com)

 

Alaposan megugrott a drogfogyasztás

A számok világosan beszélnek: 

rekordmagas volt a négy fő drog mindegyikének a fogyasztása. 

A metamfetamin foglalja el a kétes dicsőségű képzeletbeli dobogó legfelső fokát. A fogyasztás 12,8 tonnára emelkedett, ez az eddigi legmagasabb éves szint a program történetében. A kokainhasználat 69 százalékkal ugrott meg, az MDMA 49, a heroin pedig 14 százalékkal nőtt. A négy drog együttes utcai értéke 11,5 milliárd ausztrál dollárra tehető, melynek zöme – közel 8,9 milliárd – a metamfetamin piacán csapódik le. Ez az a pénz, ami nem kórházakat, iskolákat és biztonságos közösségeket épít, hanem transznacionális bűnszervezeteket hizlal. 

Az ACIC jelentése világos magyarázatot ad az eredményekre. A Covid-járvány után a drogpiac „helyreállt”, a hazai és nemzetközi bűnözői hálózatok gyorsan alkalmazkodtak, és a megnövekedett keresletet kifinomult csempészési módszerekkel szolgálják ki. Ez azonban csak a lemez egyik oldala. A másik a társadalmi felelősség. Ha a kereslet magas, a kínálat mindig utat talál. 

A drogok relativizálása a kommunikációban, a „partikultúra” és a „high life” romantizálása, továbbá az a mainstream média által elhallgatott tény, hogy minden kábítószer valójában pusztít, mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a csapból is drog folyjon

– mutatott rá Téglásy Kristóf.

 

A megoldás három pillére

A stratégiai igazgató leszögezte: a konzervatív drogpolitika szerint a lehetséges megoldás három pilléren áll. Először rendet kell tenni a kínálati oldalon. 

Erősebb határvédelemre, a postai és logisztikai láncok szigorúbb ellenőrzésére, valamint a vagyonvisszaszerzés kiterjesztésére van szükség, hogy a bűnözői csoportok ne csak embereket, hanem profitot is veszítsenek.

A rendőrségi együttműködés – állami és szövetségi szinten – legyen gyorsabb, az igazságszolgáltatás pedig következetesebb, a nagykereskedők és a szervezők ne ússzák meg jelképes büntetésekkel.

Másodszor:

a keresletet kell csökkenteni.

Ez többet jelent mint egy plakátkampány. A család az elsőfokú védőháló, a szülői jelenlét, a következetes nevelés és a tekintély visszaállítása többet ér bármilyen alkalmazásnál. Az iskoláknak nem relativizálniuk, hanem kimondaniuk kell: a drog veszélyes. A munkaadók szerepe sem elhanyagolható, mivel a józan munkahelyi kultúra, a tesztelés és a következetes elvárások csökkentik a kockázatot. A civil és egyházi közösségek pedig ott is elérhetik a fiatalokat, ahol az állam már nem képes.

Harmadszor: 

az ártalomcsökkentés csak akkor használ, ha nem gyengíti a felelősségvállalást.

Lehet szó kezelésről, felépülésről, gyógyszeres támogatásról, minden segítségnek megvan az adott helye és célcsoportja, de az a kiindulópont, hogy a józanság a cél. Az államnak nem az a dolga, hogy a kockázatos viselkedést kényelmessé tegye, hanem hogy visszaszorítsa. A „biztonságos használat” retorikája nem válhat a „következmények nélküli használat” illúziójává – tette egyértelművé a szakember.

 

A szennyvíz megmondja az igazat

A jelentés nemcsak számokat közöl, hanem trendet is jelez: a metamfetamin, a kokain és az MDMA kereslete 2027-ig várhatóan tovább nő, míg a heroinpiacon inkább stagnálás valószínű. 

Ezek a kilátások kijózanítók. Nem megengedhető, hogy az illegális drogok piacát a bűnszervezetek tempója diktálja. A közrend, a közegészség és a gazdaság egyszerre veszítenek, ha nem fordítják meg a trendet. Az ACIC által felvázolt irány jó kiindulópont, de a sorrend nem mindegy: előbb a rend, aztán a mentés. A jogszabályoknak egyértelmű üzenetet kell küldeniük, a közösségeknek pedig vissza kell szerezniük a kulturális bátorságot, hogy kimondják: a drog nem „életstílus”, hanem zsákutca. A szennyvíz megmondja az igazat, a döntéshozókon múlik, hogy mit kezdenek vele.

Téglásy Kristóf megjegyezte: lényeges, hogy a mintavételi helyeket az ACIC nem hozza nyilvánosságra, így a program integritása megmarad, ugyanakkor állami és területi trendek elérhetők, vagyis a döntéshozók célzottan léphetnek fel. A számok mögött valós tragédiák húzódnak meg, széthulló családok, erőszak, balesetek, munkahelyi teljesítményromlás. Amíg a feketegazdaság milliárdokat szív el, a tisztességes adófizetők kétszer fizetnek: előbb a bűnözők profitjáért, majd a következmények közösségi terheiért. A konzervatív válasz egyszerű, de következetes: rendet, felelősséget és kultúrát építeni, illetve világossá tenni, hogy a szabadság felelősség nélkül csak látszat.

A DKI szakértője hangsúlyozta: ezek a kijelentések és megoldási javaslatok összecsengenek a magyar kormány drogpolitikai elképzeléseivel.

Nálunk ez már a valóság, míg Ausztráliában még csak javaslat, de legalább felismerték és elismerték a veszélyt.

Ebben Nyugat-Európánál már előrébb járnak – értékelt.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: 123RF)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.