A németek nem feledik a Stasi-múltat

Stefan Lázár
2002. 02. 24. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jelentős szerepet vállalt az NDK-rendszer megrendítésében a lipcsei „hétfői tüntetések” résztvevőinek soraiban 1989 végén futótűzként elterjedt hír: „A titkosrendőrség megkezdte a terhelő iratok megsemmisítését”. A tömeg reakciója nem sokáig váratott magára, december 4-ről 5-re virradó éjjel elszántan megrohanták és elfoglalták a Dittrichringen működő Stasi-központot, és a megalakult „polgári bizottság” (Bürgerkomitee) tagjai több ezer okmányt foglaltak le. A megmentett iratok kiértékelése lehetőséget nyújtott a hírhedt állambiztonsági minisztérium működésének gyors átvilágítására. A hajdnai spiclicentrumból azóta emlékhely lett – az itt bemutatott hagyatékok bepillantást nyújtanak a mindent átfogó elnyomó szerv munkarendszerébe. A sarokház építészeti formájáról elnevezett kerek sarok múzeumban kiállított tárgyak arról a megalázó megfélemlítésről tanúskodnak, amellyel a kommunista rendszer üldözte vélt ellenfeleit. A lipcsei polgári bizottság vezetése alatt álló múzeum vándorkiállításokat is rendez Stasi – hatalom és köznapiság, a bűnözés ismérvei címmel.
Az egyesített Németországban a parlament 1991. november 14-én elfogadta a „Stasi-adattörvényt”. A Bundestag nemcsak a hatóságok illetékességét és feladatát szabta meg, hanem az érintett személyek jogait is, sőt ezen túlmenően biztosította a Stasi múltjának történelmi, politikai és jogi feldolgozását. 1992 januárjában az NDK ellenzékének tagjai megkezdhették a róluk felfektetett iratok áttanulmányozását. A volt evangélikus lelkész, Joachim Gauck vezetése alatt megkezdte munkáját az a hivatal, amely ma egykori vezetőjének nevét viseli. Az intézmény élére került megbízott kemény végrehajtónak bizonyult, hű maradva ahhoz a beállítottságához, amelyet – fiatal korára emlékezve – így körvonalazott: „Tizenhat éves fejjel legszívesebben fegyvert ragadva mentem volna Budapestre, hogy harcoljak a szovjet bűnözők ellen!” Az egyesítést követően pedig határozottan osztotta a véleményt: „Az a társadalom, amely a hajdani elnyomókat nyugton hagyja, nem a tettesek beismerő hajlandóságát fokozza, hanem azok konok hallgatását.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.