Pánikban a brüsszeliták, tehetetlenül várják a sorsdöntő Trump–Zelenszkij-tárgyalást

A „kihagyottak koalíciója” végül Washingtonban köt ki Zelenszkij társaságában. Miközben Trump készséget mutat a Putyinnal való megállapodásra és Zelenszkijt is erre ösztönzi, addig az európai vezetők félelmeiket nem rejtik véka alá. A háttérben katonai tervek, új szankciók és az ukrán belpolitika feszültségei húzódnak. Írásunkban azt vizsgáljuk, miért vált hirtelen kulcskérdéssé a béke azok számára, akik eddig a háború mellett álltak, és valóban a béke-e a fő cél, vagy inkább Ukrajna támogatásának fenntartása. Washingtonban ma sorsdöntő fejlemények várhatók.

Az amerikai és az ukrán elnök (Fotó: AFP)

Zelenszkij megérkezett Washingtonba, ahol az Ovális Irodában tárgyal majd Donald Trump amerikai elnökkel az orosz–ukrán békéről. A találkozóra „kihagyottak koalíciója” bejelentkezett, hogy bekapcsolódjanak az egyeztetésekbe. Trump, aki pár nappal korábban Alaszkában Putyinnal egyeztetett, inkább egy szélesebb békemegállapodást támogat, mint egy egyszerű tűzszünetet. Brüsszelben attól tartanak, hogy az ukrán elnök elfogadja az ajánlatot, ezért kísérték el őt az Egyesült Államokba.

Zelenszkij megérkezett Washingtonban, vele a „kihagyottak koalíciója” is
Fotó: AFP

Washingtonban folytatódik, ami Alaszkában indult

Az alaszkai csúcson Vlagyimir Putyin felajánlotta, hogy befagyasztja a harcokat a fronton, ha Ukrajna kivonul Donyeckből. Az orosz elnök üzenetét Donald Trump közvetítette Zelenszkijnek és európai vezetőknek. A javaslat vegyes fogadtatásra talált Európában, ahol sokan arra számítanak, hogy az ukrán államfő nem fogja átengedni Donyecket. A washingtoni találkozó előtt Trump saját platformján figyelmeztette Zelenszkijt: a Krím ügyében nincs visszaút. Szerinte Ukrajna gyorsan békét köthetne, de egy esetleges békemegállapodás részeként

Ukrajna nem csatlakozhat a NATO-hoz.

Trump béketerveken dolgozik, a hétvégén a „kihagyottak koalíciója” is összeült online, egy nappal az alaszkai találkozó után. A washingtoni tárgyalásokhoz csatlakozik Zelenszkij mellett Meloni, Merz, Macron, Stubb, Von der Leyen és Rutte is. Gitanas Nausėda litván elnök úgy véli, hogy azoknak az országoknak, amelyek csatlakoztak az „kihagyottak koalíciójához”, készen kell állniuk fegyveres erőik bevetésére Ukrajna biztonságának biztosítása érdekében. 

Mindig Ukrajna mellett állunk – ameddig csak szükséges

– hangzott el Von der Leyen szájából. Az Európai Biztosság elnöke korábban ukrán védelmi termékek vásárlására szólította fel az Európai Unió tagállamait. A biztossági elnök szerint az ukrán gyártók modern, kiváló minőségű fegyverrendszerekkel rendelkeznek, amelyeket gyorsan és olcsón lehet szállítani. „Ugyanakkor gyártási kapacitásuk jelenleg csak 60 százalékban van kihasználva.” Szerinte pontosan arra van szükségük az EU-tagállamoknak, hogy a SAFE*-hitelekből közvetlenül Ukrajnától vásárolhassanak fegyvereket.

*A SAFE (Security Action for Europe) uniós program célja Európa védelmi képességeinek megerősítése a fegyvergyártásba történő beruházások révén. A program az uniós költségvetésből több milliárd euró kedvezményes hitelt biztosít. A hitel futamideje 45 év, a türelmi idő 10 év. A kezdeményezést az Európai Bizottság 2025 márciusában terjesztette elő. Feltételei szerint a tagállamok védelmi projektek finanszírozására hiteleket igényelhetnek az Európai Bizottságtól, feltéve, hogy a termékek legalább 65 százaléka EU-országokból, Ukrajnából vagy az Európai Gazdasági Térségből származik.

Zelenszkij körül szorul a hurok

Az ukrán elnökválasztást eredetileg 2024 májusában tartották volna, de Zelenszkij a hadiállapotra hivatkozva elnapolta azt. Az utóbbi hetekben megszaporodtak azok a találgatások, kik válthatnák Zelenszkijt. Az ukrán államfő pozíciója egyre ingatagabb, miközben erősen ragaszkodik hatalmához. A háború befejezése után a választók feltehetően inkább egy katonai vezető mögé sorakoznának fel, hiszen az Ukrán Fegyveres Erőkben rendkívül magas a bizalom. Zelenszkij kritikusai szerint a háború elhúzódása az ő hatalmon maradását szolgálja, főleg annak tükrében, hogy több felmérés szerint Valerij Zaluzsnij, a menesztett vezérkari főnök, egy tisztességes választáson legyőzhetné őt.

Zelenszkij köszöni szépen, maradna elnök.

Az ukrán parlament 2025. július 17-én jóváhagyta az új miniszterelnök kinevezését, valamint az új kormány összetételét is. Az ukrán kabinet jelentős átalakuláson ment keresztül, számos miniszteri posztot új személyek töltenek be. Pont úgy, ahogy Zelenszkij szerette volna.

Újabb szankciók jönnek Oroszország ellen – Zelenszkij még többet követel

Európa folytatja a nyomásgyakorlást Moszkvával szemben – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Hangsúlyozta, hogy a szankciók hatékonyak, és hozzátette, már előkészítés alatt áll a soron következő, immár 19. szankciós csomag, amely szeptember elején kerülhet bemutatásra.

Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök újabb korlátozó intézkedéseket sürgetett Oroszországgal szemben. Szerinte Vlagyimir Putyin számos követeléssel állt elő, amelyeket Ukrajna nem ismerhet el. Zelenszkij jelezte: ha Moszkva elutasítaná a háromoldalú egyeztetést, akkor további szankciókat kell életbe léptetni. Az ukrán elnök hozzátette, hogy a NATO 5. cikkelye, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozás is a biztonsági garanciák körébe tartozik.

Borítókép: Az amerikai és az ukrán elnök (Fotó: AFP)