Átlag felett drágultak a zöldségek

Főként a zöldségfélék átlagos szint feletti drágulása alakította a piaci várakozásoknál némileg magasabb szintre a pénzromlás ütemét januárban, amely a tavalyi év azonos időszakához vetítve 6,6 százalékot tett ki. Ez azonban nem jelenti azt, hogy megtorpant volna az infláció mérséklődésének folyamata – állítják egyöntetűen az elemzők.

Januárban 6,6 százalékos inflációt mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), az elmúlt év azonos hónapjához viszonyítva. Az elemzők 6,3–6,5 százalékra várták a januári pénzromlási ütemet. A decemberi adatokhoz viszonyítva a drágulás üteme 1,3 százalékos volt. A maginfláció januárban decemberhez képest 0,3 százalék, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 7,2 százalék.
A KSH adataiból kiderül: elsősorban az élelmiszerek, ezen belül is a zöldségfélék drágulásának volt köszönhető a vártnál némileg magasabb áremelkedés. Az idén januárban az élelmiszerek átlagosan 0,61 százalékkal drágultak, de ezen belül 16,9 százalékkal emelkedett az idényáras élelmiszerek ára. Egy év alatt a sertészsiradék 23, az étolaj 21, a szalonna 19, a szalámi, sonka 16, a kenyér 13 százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan kevesebbet kellett fizetni, mint 2001 januárban. Nyeste Orsolya, a Postabank Rt. elemzője nem tart attól, hogy az élelmiszerek átlag feletti drágulása újabb ársokkot okozhat. Indoklásként a feldolgozatlan élelmiszerek átlagos, vagy az alatti árnövekedését említette meg az MTI-nek. Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója a januári béremelések 1,3 százalékos mértékére hívta fel a figyelmet. Megerősítette, hogy a januári infláció kialakulásában a mezőgazdasági árak játszottak főszerepet.
Az MTI által kérdezett londoni elemzők is egyöntetűen és határozottan a kiugró élelmiszerár-emelkedéssel magyarázták a vártnál valamivel magasabb inflációt.
Juliet Sampson, a Bank of America térségi elemzője szerint továbbra is esély van arra, hogy az MNB a közeljövőben kamatot csökkent, de ennek mértéke a következő alkalommal az elemző szerint inkább 25, semmint 50 bázispont lehet.
Charles Robertson, az ING Barings feltörekvő piaci stratégája azt mondta: gyakorlatilag egész Európában komoly csalódást keltettek a januári inflációs adatok, s ennek fő oka az, hogy a Dél-Európát sújtó rossz idő miatt meredeken emelkedtek a frisszöldség-árak. A szakértő száz bázispontos jegybanki kamatcsökkentést valószínűsített.
Adam Slater, a Credit Agricole Indosuez elemzője szerint a helyzet „jobb, mint amilyennek látszik”, mert a különbséget teljes egészében a váratlanul erős élelmiszerár-hatás okozta. Az elemző ennek alapján már jövő hétfőre újabb kamatcsökkentést vár, mértékét ötven bázispontban valószínűsítette.