Álláspontunk a Benes-dekrétumok ügyében ismert, és teljesen változatlan – jelentette ki tegnap Bécsben magyar újságírók előtt az osztrák kancellár. Wolfgang Schüssel kifejtette: az osztrákokat különösen érinti ez a kérdés, hiszen száműzöttek százezerei később Ausztriában találtak otthonra. Mint elmondta, a vasfüggöny leomlása óta a Benes-dekrétumok ügyét mindig kétoldalúan vitatták meg, s úgy vélte, hogy ezeket a kérdéseket továbbra is bilaterális úton kell kezelni. Az osztrák kancellár hangsúlyozta: minden országnak saját magának kell a történelmét feldolgoznia, utalva arra, hogy Ausztria az utóbbi esztendőkben sokat foglalkozott a kényszermunkások és a zsidó áldozatok kárpótlásával. A kancellár mindazonáltal annak a véleményének adott hangot, hogy a történelem feldolgozását a szomszédos országok sem „spórolhatják” meg. Wolfgang Schüssel egykébként üdvözlendőnek tartaná, ha a Benes-dekrétumok ügye nem válna a nemzeti választási kampányok részévé – utalva ezzel a közelgő csehországi parlamenti választásokra. S mint szavaiból kiderült, a kancellár nagy súlyt fektet a hangnemre, a stílusra.
Schüssel mindazonáltal fontosnak tartja a dekrétumok jogi felülvizsgálatát. Kijelentette, hogy a történelmet és a törvényeket átírni nem lehet. Tisztázni kell azonban, hogy a törvényeknek vannak-e még jogi hatályai, például bírói ítéletek formájában. Hozzátette: mindezt európai, jószomszédi szellemben kell véghezvinni. A témával azonban foglalkozni kell, számomra ez nem vitatéma – hangsúlyozta Wolfgang Schüssel.
A Benes-dekrétumok kapcsán egyébként az osztrák lapok bő terjedelemben cikkeztek egy lehetséges, úgynevezett Stoiber–Orbán–Schüssel tengelyről. Lapunk azon kérdésére, miszerint elképzelhető-e, hogy a bajor és a magyar miniszterelnök, illetve az osztrák kancellár együttesen lépjen fel a benesi dekrétumok ügyében, Wolfgang Schüssel viszszautalt a Duna menti csúcs alapítására, melyet az említett politikusok és Erwin Teufel baden-würtembergi miniszterelnök személyes kezdeményezésére hívtak életre. Ez a „gonoszok tengelye” helyett a „jók tengelye” – mondta. A kancellár a Duna menti csúcsot nagyon józan együttműködésnek nevezte, s utalt arra, hogy a nagy európai folyam mentén fekvő országok, térségek együttműködése értelemszerű, hiszen lakói együtt élnek, gazdálkodnak, és történelmileg, kulturálisan nagyon szorosan kötődnek egymáshoz.
– Nem aggódik-e, hogy a közép-európai országok közt felmerült vitás kérdések, úgy mint Temelín, Benes-dekrétumok, Avnoj-döntések miatt az Ausztria által többször javasolt térségbeli együttműködés csődöt mondhat? – kérdezte lapunk az osztrák kancellártól. Wolfgang Schüssel nemmel válaszolt. Mint kifejtette, számára a regionális együttműködés a kibővített Európában rendkívüli fontossággal bír. Utalt rá, hogy a 25 tagúvá bővülő EU koordinálása jóval nehezebb lesz a mostaninál, a játékszabályok megváltoznak, illetve meg kell hogy változzanak: egyrészt bizonyos területeken több Európára lesz szükség, másrészt biztosítani kell, hogy az egyes nemzetállamoknak továbbra is súlyuk, jelentőségük legyen. Az EU-ban szükség van együttműködésre, jelentette ki a kancellár, aki az osztrák dominanciáról szóló feltételezéseket badarságnak nevezte.
Újságírói kérdésre válaszolva az osztrák kancellár kijelentette: ha meghívják, és idő-, illetve munkabeosztása engedi, akkor készséggel Magyarországra utazik, hogy Edmund Stoiber bajor miniszterelnökhöz hasonlóan támogatásáról biztosítsa a Fidesz-MPP-t a magyarországi választási kampányban. Hozzátette: véleménye szerint a Fidesz győzelmi esélye változatlan.
Belefáradtak az emberek a baloldali ideológiába
