Civilizált fenevad

Az Astra alapjain nyugvó Coupé kialakításánál a formatervezők tanultak a nagy előd, a Calibra hibáiból. A beltér az azonos kialakítás ellenére végre markánsan jelzi: itt jóval többről van szó egy tuningolt Astránál. Kétszínű burkolatok, krómgyűrűvel határolt fehér számlapok, két irányban állítható, fémbetétes bőrkormány, alumínium küszöb és fémhatású váltógomb teszi megcáfolhatatlanul sportossá a legnagyobb Coupét. Kívülről nézve ugyanakkor kevésbé feltűnő jelenség, mint elődje, hiszen a messze hátranyúló tetővonal, a keret nélküli oldalablak, a hatalmas kerekek, illetve a sötétített lámpaburkolatok ellenére könnyen felfedezhető a rokoni kapcsolat a család polgáribb tagjaival.
Elég persze beindítani a motort, hogy minden kétséget eloszlassunk. A kétliteres, 190 lóerős turbómotor ugyan jellegzetesen opeles alaphangon muzsikál, de ha valamivel az alapjárati fordulatszám fölé pörgetjük a négyhengerest, a feltöltő surrogása máris módosítja a hangnemet.
A gyakorlatban kettős természetű a motor. Egyik énjét nagyjából 3000/perc fordulatszám fölött mutatja meg. Ilyenkor veszett tempóban lendül előre: ötödik fokozatban 12 másodperc alatt gyorsul fel 90-ről 130 km/h-ra, ami önmagában is tiszteletre méltó érték. Ha azonban visszakapcsolunk harmadikba, pontosan fele ennyi idő alatt abszolválja a villámgyors előzést garantáló gyakorlatot, miközben vérforraló hangokat hallat. A katapultálás élvezetében még a kissé szeszélyes váltókar sem gátolhatja a sofőrt, hiszen a bolondbiztos DSA futóművet a megnövelt teljesítményhez méretezték. A blokkolás- és kipörgésgátlót, valamint a fékerőelosztót elektronikus menetstabilizáló rendszer szabályozza. Az alapmodellhez képest mindkét tengelyen 10 mm-rel szélesebb a nyomtáv, és a 225-ös tappancsok is a helyzet magaslatán állnak: igen gyors kanyarban is stabilan fekszik az autó, igaz, a hirtelen ívváltoztatást ilyenkor nem kedveli.
Nem is csoda, hiszen a kupé üresen 1350 kilót nyom. Ez egy alsó középkategóriás limuzinnál tökéletesen elfogadható, a kanyargós utakon való fickándozáshoz viszont kicsit sok. Ez azonban nem probléma, hiszen ott van tartalékban az Opel másik arca. Ha már meguntuk a száguldozást – erre azért elég sokáig kell várni –, jöhet a kényelmes túraautó üzemmód. A kétliteres turbómotor hihetetlenül rugalmas, 50 km/h-nál már elfogadja az ötödik sebességfokozatot és némi morgás kíséretében még gyorsítani is hajlandó innen. A keményre hangolt felfüggesztés csupán a kátyúk ellen tiltakozik, a macskaköveket és az egyenetlen útfelületet meglepően civilizáltan viseli, és az alacsony fordulatszámon halk járású motor kifejezetten kellemes utazóautóvá teszi az autót. Ezt erősíti, hogy a csomagtartó hatalmas, 460 literes, a hátsó üléseken pedig viszonylagos kényelemben elfér két nem túl termetes felnőtt.
Visszafogott tempóval könynyedén 9-9,5 liter alá szorítható a fogyasztás, de éppoly egyszerű feladat másfélszeresére növelni az értéket. A választás rajtunk múlik – a Turbo Coupénak mindegy, csak hadd mehessen.