Mi indokolta az állami támogatású lakásprogram megalkotását?
– A lakáspolitikát több probléma terhelte 1998-ban. A lakásárak a háztartások jövedelméhez képest nagyon magasak voltak, kevés új lakás épült, a lakóépületek műszaki színvonala és állapota nagyon leromlott, lecsökkent a bérlakásszektor aránya, alig tapasztaltunk lakásmobilitást. Magyarországon a bérlakások aránya a teljes lakásállomány nyolc százalékát sem érte el, amely rendkívül kevés az Európai Unió országainak harminc–negyven százalékot is meghaladó átlagával szemben. Rontotta a helyzetet, hogy több mint tíz éve nem épült önkormányzati bérlakás állami támogatással. Mindezek figyelembevételével született meg az a középtávú lakáskoncepció, amelynek fő céljai között szerepelt, hogy több korszerű lakás épüljön, növeljük a bérlakások arányát, segítsük elő a leromlott lakások felújítását, hiszen egy, a kilencvenes évek közepén készült felmérés szerint 1400 milliárd forintra tehető az elmaradt korszerűsítések nagyságrendje. Nagyon fontos szempont volt továbbá a lakásmobilitás megteremtése is. Ezt a tarthatatlan állapotot felismerve indította el a kormány 2000. július elsejével az állami támogatású bérlakásprogramot. Ennek egyik állomása volt, hogy az önkormányzatoknál elősegítse a szociális és költségelvű bérlakások építését. Az elkészült program pályázatain kezdetben új lakások építésére, új és használt lakások vásárlására, valamint nem lakáscélú ingatlanok lakássá alakítására lehetett támogatást nyerni. Kedvező változás volt a tavalyi év elején, hogy a GM a Széchenyi-terv keretében február elsejével kibővítette a programot, ezzel lehetőség nyílt arra, hogy az önkormányzatok mellett az egyházak is benyújtsanak pályázatot nyugdíjasházak vagy idősek otthona létesítésére. Ugyancsak kedvező változás volt, hogy ettől kezdve fiataloknak készülő garzonházak, a „fecskeházak” támogatására is lehet pályázni. Mind a négy jogcím esetén új otthon építése, használt lakás vásárlása, ennek felújítása, korszerűsítése, bővítése, valamint nem lakáscélú ingatlan lakássá történő átalakítása egyaránt támogathatóvá vált.
– Milyen fogadtatásra talált a program?
– A program meghirdetése után, 2000-ben több mint száz pályázatot nyújtottak be, tavaly négyszáznál is több önkormányzat és egyház kért támogatást. 2000-ben négy alkalommal, tavaly már a Széchenyi-terv keretében ötször hirdetett eredményt Matolcsy György gazdasági miniszter, valamint az idén is kihirdették az első pályázati forduló eredményét február elején. Az elmúlt több mint másfél évben összesen 35,1 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást nyertek el az önkormányzatok és az egyházak, így 7551 bérlakás elkészítéséhez járult hozzá a minisztérium. Az átlagos támogatás lakásonként 4,6 millió forint. A támogatás több mint hetven százaléka a szociális helyzetük alapján rászorultak lakhatását segíti. Az érintett önkormányzatok és egyházak csaknem 15 milliárd forint saját részszel járultak hozzá az építkezésekhez. Ennek az összegnek a felhasználásával 3530 szociális bérlakással, 1938 költségelvű bérlakással, valamint 347, fiatalok részére épült garzonlakással, 427 nyugdíjaslakással és 755 idősotthoni lakóegységgel gyarapodik a hazai lakásállomány. Örvendetes, hogy a nyertes pályázók között egyre nagyobb a kistelepülések aránya: több mint negyedrészük kétezernél kevesebb fős településről érkezett, és a támogatás több mint harmadát 15 ezernél kisebb lélekszámú települések kapták.
– Mennyiben változtak a lakáskamatok az elmúlt időszakban?
– A kilencvenes években a nagyon magas kamatok miatt a hitelt felvevők köre lecsökkent, ez rendkívül megnehezítette a lakásállomány bővülését. Ezt a trendet sikerült megfordítani, így 2000-ben 69 milliárd forinttal nőtt a lakáscélú hitelállomány, majd tavaly további 139 milliárd forinttal emelkedett. A bevezetett hiteltámogatás révén elindult a piaci verseny a bankok között is, ennek köszönhetően már több mint 16 hitelintézet foglalkozik kedvezményes kamatozású lakáshitelek folyósításával. Mára eljutottunk oda, hogy három százalék alatt is lehet lakásépítési hitelt kapni. Jelentős fordulatot eredményezett az is, hogy a használt lakások vásárlásához, illetve a meglévők korszerűsítéséhez is lehet a jelzáloglevelek révén kedvezményes kölcsönhöz jutni. Ezek a kedvező intézkedések meglátszanak az építési kedv felélénkülésén is. 2000-ben több mint 44 ezer építési engedély adtak ki a hatóságok, ez az elmúlt tíz évben egyszer sem volt ilyen magas, tavaly pedig már csaknem 48 ezer engedélyt adtak ki. Szintén megemelkedett az átadott lakások száma is: 2000-ben 21 500, az elmúlt évben pedig több mint 28 ezer használatbavételi engedélyt adtak ki. Mindebből megjósolható, hogy az idén az elkészülő új lakások száma meghaladja a harmincezret.
– Ezzel együtt bevezették az úgynevezett panelprogramot is. Mennyire éltek ezzel a lehetőséggel az önkormányzatok?
– A Széchenyi-tervben az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítését, felújítását segítő panelprogramot szintén 2001. február elején indította el a kormány. A beruházási költség egyharmadát, de lakásonként maximum négyszázezer forint támogatást lehet igényelni. A felmerülő költség egyharmadát az önkormányzatok és – szintén ugyanekkora arányban – a lakástulajdonosok viselik. A települési önkormányzat az adott épület esetében a tulajdonosok szociális helyzete alapján differenciálhatja, illetve részben vagy teljes egészében átvállalhatja az őket terhelő saját részt. A program indulása óta majdnem kétezer panellakás korszerűsítése kezdődhetett meg, valamint egy, az energiatakarékosságot segítő másik pályázat révén további négyezer lakás energiatakarékos felújítása valósulhat meg. A pályázatok döntően az 1960-as évek végén, illetve az 1970-es évek elején készült épületek energiatakarékos korszerűsítését célozzák. Szintén ekkortól kezdődőtt a tömbházrehabilitációs program is: két pályázat érkezett, ennek alapján a főváros IX. kerülete összesen 250 millió forint támogatást nyert, 147 lakás felújításához. Az újabb kiírásra, amelynek eredményhirdetése február végére várható, több mint száz pályázat érkezett, amelyek révén további ötezer lakás energiatakarékos korszerűsítése kezdődhet el.
– Az idén mennyi pénzt fordítanak a lakásprogramok támogatására?
– A Széchenyi-tervben a bérlakás- és a panelprogramra öszszesen 14 milliárd forint áll rendelkezésre. Ha az igények meghaladják ezt az összeget, akkor reményeink szerint további átcsoportosításra is lehetőség lesz. Ezzel együtt megkezdődőtt a minisztériumban egy hosszabb távú, tízéves lakáskoncepció kidolgozása is, amelyet néhány hónapon belül, a szakmai viták után véglegesítünk.
boszniai Szerb Köztársaság
Távozott a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke
