Az egyházi vezetők által aláírt, Válaszd az életet…! című dokumentumot azon a tegnapi konferencián ismertették, amelyen az ifjúsági tárca, valamint a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet meghívására egyházi vezetők és szakemberek tanácskoztak. A dokumentum aláírói azt kérik, hogy központi források biztosításával az állam segítse a fontos társadalmi célokat vállaló szolgálatok fejlődését.
Köszöntőjében Mádl Ferenc köztársasági elnök elmondta: viszonylag későn és félmegoldásokkal vettük fel a harcot a kábítószerproblémával szemben. Nagyjából ugyan kidolgoztuk a felvilágosítás intézményrendszerét, s az 1998-as Btk.-módosítással erősítettük a társadalmi fenntartásokat a kábítószerrel szemben, ez azonban még nem oldotta meg a problémát. A drogproblémával kapcsolatos egyházi tapasztalatokat Balás Béla római katolikus megyés püspök, Bölcskei Gusztáv református püspök, a zsinat lelkészi elnöke, Szebik Imre evangélikus elnök-püspök és Radnóti Zoltán rabbi ismertette.
– Nincs messze az az idő, amikor az állam a drogproblémát az elhallgatással kezelte, mondván, amiről nem beszélünk, az nincs is. Ez azonban immár nemzeti ügy – fogalmazott Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter.
Topolánszky Ákos, az ISM helyettes államtitkára úgy vélte, az európai országok közötti összehasonlításban Magyarország nincs rossz helyen a kábítószer-fogyasztás szempontjából, ugyanakkor „drámai” következményekkel járna, ha a 90-es évek közepén megerősödött negatív tendencia az utóbbi évek megtorpanása után folytatódna. Ismertetett egy kutatást, amely szerint éppen Európa legvallástalanabbnak számító országai, így például Anglia és Csehország a legfertőzöttebbek a drogfogyasztás tekintetében.
*
A 14–29 év közötti magyar fiatalok tíz százaléka vallja magát az egyház tanítása szerint vallásosnak és majd minden második (47 százalék) állítja magáról, hogy a maga módján vallásos. Ezek szerint ennek a korosztálynak közel 60 százaléka tekinti magát vallásosnak. Ez a szám valamivel alacsonyabb a felnőtt lakosság adatainál – derül ki az Ifjúság 2000 reprezentatív kutatásból. A fiatalok 36 százaléka nem tartja vallásosnak magát, ezen belül az összes megkérdezett nyolc százaléka ateistaként jellemezte önmagát. A felekezeti hovatartozást firtató kérdés válaszai szerint a 14–29 évesek 44 százaléka érzi úgy, hogy egyik felekezethez sem tartozik.
origo.hu
Nagy Bandó András ideges: ezt mondta, amikor Magyar Péter saját szavazóit gyalázó kijelentéseiről kérdeztük
