A 2001. december 20-án a svéd részről a Gripen International Kommanditbolag elnöke, míg a magyar részről a gazdasági miniszter által aláírt, kilenc évre szóló Gripen ellentételezési megállapodás révén közel 108 milliárd forint összeg érkezik hazánkba, ennek egyharmada működőtőke-befektetés útján. A projekt lebonyolítója az első számú alvállalkozó, a Gripen International (GI). Mint emlékezetes, a bérleti megállapodás 14 darab Gripen típusú repülőgép a svéd légierőtől történő tíz- éves bérléséről szól.
A Gazdasági Minisztérium (GM) e témában kiadott közleménye szerint a befektetések célterülete – a két fél közös szándéka szerint – Magyarország teljes területe. A kormányzat – annak érdekében, hogy a befektetések minél nagyobb hányada olyan területre kerüljön, amelyek foglalkoztatási, szerkezetátalakítási vagy egyéb társadalmi-gazdasági gondokkal küzdenek –, a megállapodásba úgynevezett orientáló szorzórendszert épített be, amely a svéd fél teljesítését emelt értéken ismeri el, amennyiben ezeken a területeken hajtja végre a beruházásokat.
A gazdasági tárca közleménye alapján a hátrányosabb térségek támogatása érdekében jelölték ki a 78 magyar kistérséget és az 1458 települést, ahol a befektetéseket magasabb szorzóval veszik számításba. A befektetések helyszínére vonatkozó konkrét döntéseket a svéd vállalatok hozzák meg üzleti-gazdaságossági megfontolásaik alapján – szögezi le a GM.
A Gripen ipari kooperációs program megvalósítása jelentősen segítheti a hazai gazdaság további fejlesztését – jelentette ki a minap Egerben Tornjörn Nordström, Svédország nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa, amikor is Kertész Tiborral, a Wallenberg-csoport főtanácsadójával a Berva Finomszerelvénygyártó Rt.-nél tett látogatást. Az egri megbeszélésen szó esett arról, hogy a Berva, továbbá az észak-magyarországi térségben működő cégek miként is kapcsolódhatnak a projekthez. Lehel Zoltán, a Berva vezérigazgatója kifejtette: több mint három évtizeddel ezelőtt a svéd Mecman és az egri finomszerelvénygyár pneumatikus és hidraulikus elemek gyártására kötött licencszerződést. A Berva most is üzleti partnerséget; azaz befektetési lehetőséget, ipari ingatlanokat, szolgáltatásokat és szakképzett munkaerőt ajánl a Gripen-programban való részvételhez.
Tornjörn Nordström svéd kereskedelmi tanácsos hangsúlyozta, az ipari együttműködések élveznek elsőbbséget. Különösen azokon a hazai területeken, régiókban, megyékben igyekszünk fejleszteni, ahol az átlagosnál nagyobb a munkanélküliség – tette hozzá a tanácsos.
Svédország legnagyobb vállalatcsoportja többek között a SAAB repülőgépgyárat, az Ericssont, az Elektroluxot, az Atlas Copcot, illetve a Skandináv Bankot tulajdonló Wallenberg is részt vesz a Gripen-programban. A Wallenberg-csoport főtanácsadója Egerben kijelentette: kiemelt figyelmet fordít az északi térségre, azon belül is Heves megyére a multinacionális vállalat. A program megvalósítását segíti, hogy hamarosan kockázatitőke-társaságot hoz létre a cégcsoport, amely kétmillió dollárral kezdi meg munkáját, de később ez az összeg 100 millió dollárra fog emelkedni.
A debreceniek már kézhez kapták a svéd kormány által öszszeállított vállalatlistát: erről választhatják azokat a cégeket, amelyekkel tárgyalásokat kívánnak kezdeményezni. Ha ez megtörtént, a Gazdasági Minisztérium szervezéssel megbízott főosztályán keresztül felveszik a kapcsolatot a kiválasztott vállalatokkal, s ezt követően néhány hónapon belül a beruházások tényleges előkészítése is megkezdődhet.
Kósa Lajos Debrecen gazdaságfejlesztési stratégiai tervére hivatkozva lapunknak elmondta: elsősorban a magas hozzáadott értéket előállító mikroelektronikai, informatikai és biotechnológiai érdekeltséggel rendelkező befektetőket várják, vagyis olyan cégekre számítanak, mint a Volvo vagy az Ericsson. A stratégiai terv másik fejlesztési főiránya az idegenforgalmi infrastruktúra kiépítése, annál is inkább, mert a város ambicionálja, hogy jelentős sportrendezvényeknek adjon otthont. A Debrecenbe érkező turisták megfelelő színvonalú kiszolgálására bővíteni kell a szállodai kapacitásokat, fejleszteni kell a vendéglátást, emelni kell a vendéglátó- és szálláshelyek színvonalát, amelyhez szintén jól jöhet a svéd tőke.
Debrecen több alkalmas helyszínt is fel tud kínálni a svéd vállalatoknak. Ilyen lehet például az önkormányzati tulajdonban lévő, negyven hektáros ipari park, amelynek teljes közművesítését 250 millió forintos fejlesztéssel rövidesen befejezi a város. Ezen a területen egyébként már van multinacionális befektető: az ipari folyamatok irányítására alkalmas vezérlőkártyákat gyártó National Instrumens több mint hárommilliárd forintos befektetéssel telepített üzeme már tavaly év végén megkezdte a termelést. A debreceni ipari parkhoz hasonlóan esélyes lehet svéd befektetők fogadására a repülőtér területén elhelyezkedő logisztikai centrum is, amely terület szintén rendelkezik ipari park címmel.
Már a kilencvenes években felfigyeltek a svédek arra, hogy Miskolcon és könyékén viszonylag fejlett a működő acél- és gépipar. A gondot igazán a tőkehiány jelentette, a gyártási kultúra színvonala nyugati mércével mérve is megfelelő.
Azóta persze a „kiszemelt” cégek is változtak. A DAM Rt.-nek olasz tulajdonosa van, önálló piacpolitikával és a termékszerkezetváltás igényével. Az egykori Diósgyőri Gépgyár működtethető vagyonát a budapesti székhelyű TFK Projekt Kft. vásárolta meg. A társaság érdekelt abban, hogy Diósgyőrött tovább működjék a nagy múltú szakmai kultúra. A megújult Digép a vasúti kerékpárok és a szerszámgépek piacán – szeretné visszaszerezni belföldi és külföldi megrendelőit. A fontos célok között szerepel az egykori Digép-célországok újrafelfedezése. Természetesen a korábbi – túlméretezett – termékskálát a piaci igényeknek megfelelően igyekeznek szűkíteni. Erre azért is szükség van, mert az Európai Unió piacain csak magasabb minőségi követelmények teljesítésével, megfelelő minőségbiztosítási rendszer megléte esetén lehet eredményesen megjelenni. Szakértők egymilliárdosra értékelik ezt a piacot.
A svéd partnerek mindkét acél-, illetve gépipar cégben meglelhetik jövőbeni partnereiket.
Biztató lehet svéd befektetőjelöltek számára az is, hogy egy 1997-es kormánydöntés értelmében a települési önkormányzatoknak lehetőségük nyílott arra, hogy a közigazgatási határaikon belül található, ám állami tulajdonnak számító repülőtéri ingatlanokat megkapják a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól. Érintette ez a határozat a miskolci és a szirmabesenyői önkormányzatot is, hiszen e két település közigazgatási határain belül található a miskolci repülőtér: az ingatlanból hetvenkét hektár Miskolchoz, ötvennégy hektár pedig Szirmabesenyőhöz tartozik. Miskolc önkormányzata jelezte is a vagyoni igazgatóságnak, hogy igényt tart a repülőtér Miskolcot megillető részére.
A nagyméretű terület akár arra is alkalmas lenne, hogy egyfajta zöldmezős beruházás színhelye legyen, akár úgy is, hogy a befektető egy svéd gépipari cég lenne.
***
Svéd–magyar kapcsolatok. Habár Svédország nem tartozik a tíz legjelentősebb magyar partnerország közé – a teljes forgalmat tekintve a 19., az exportot és az importot külön vizsgálva egyaránt a 18. –, ám a skandináv térségben Magyarország számára az első. A magyar export az elmúlt négy évben 84 százalékkal, az évi 126 millió dollárról 232 millióra nőtt – 2000 végére. Ezen belül is a gépipari és elektronikai termékek részesedése 56 százalék. Az import dinamikája kisebb mértékben nőtt, így a kereskedelmi mérleg passzívuma az öt évvel ezelőtti érték felére csökkent, 86 millió dollárra. A svéd multinacionális cégek már az 1980-as évek második felében megkezdték beruházásaikat Magyarországon, ezek közül a legnagyobbak: Electrolux, Mölnlycke, IKEA és az Ericsson. Jelenleg a meghatározó svéd multinacionális vállalatok többsége termelői érdekeltséggel van jelen hazánkban. A befektetett svéd tőke nagysága meghaladja az 500 millió dollárt, a részben vagy teljesen svéd tulajdonú cégek száma megközelíti a 400-at. Ezek összesen 11 000 dolgozót foglalkoztatnak.
origo.hu
"Ez a hely a hazám" - mutatjuk az év egyik legszebb magyar dalát! - videó
