Két malomkő között

Magyarország vesztesként került ki az első világháborúból. Az egykor Olaszországnál és Angliánál nagyobb területű országot, amely az Osztrák–Magyar Monarchia része volt, a trianoni békeszerződésben a győztes hatalmak megfosztották területe kétharmadától. Több mint hárommillió magyar került idegen fennhatóság alá. A világháború és az azt követő forradalom, majd bolsevik puccs következtében Magyarország reménytelen gazdasági helyzetbe került. Politikailag elszigetelve, katonailag lefegyverezve, ellenséges országok gyűrűjébe zárva, Közép-Európa legkisebb, leggyengébb államává vált. Politikájának fókuszába a területi revízió békés úton történő megvalósításáért és a történelmi Magyarország visszaállításért folytatandó harcot állította. Az országhatárokon kívülre parancsolt, kisebbségi létbe kényszerített magyarok millióinak a korábbiakat minden tekintetben meghaladó elnyomása azt a tragikus helyzetet eredményezte, hogy a Magyarországgal szomszédos utódállamok legfőbb külső és belső ellenségüknek a magyarokat tekintették.
1941. június 26-án légitámadás érte Kassát és Rahót. A korabeli jelentések szerint a szovjet légierő bombázott. (Bár ezt a kérdést a mai napig nem sikerült megnyugtatóan tisztázni.) Horthy kormányzó bejelentette Magyarország hadba lépését a Szovjetunió ellen. Kétszázezer magyar katona harcolt a keleti fronton, ahol 1943-ban a Vörös Hadseregtől súlyos vereséget szenvedett.
Az 1944-es náci megszállásig Magyarország élén választott, legitim kormány és parlament állt, ellenzéki pártok tevékenykedtek, képviselőik ott ültek az ország házában. A háborús megszorítások ellenére érvényesült a sajtószabadság. A magyar polgárok jobban és szabadabban éltek szomszédaiknál. Március 19. után azonban ízelítőt kapott az ország abból, mi várt volna rá, ha a nácik győznek.
A hitleri Németország azért szállta meg Magyarországot, hogy az ország anyagi és emberi erőforrásait korlátozás nélkül a végső győzelem szolgálatába állíthassa. (A tényleges hatalom Edmund Veesenmayer követ és birodalmi megbízott kezében összpontosult.) Bábkormányt hoztak létre, és hozzákezdtek a magyar társadalom lefejezéséhez.
1944. augusztus 27-én a szovjet csapatok átlépték a magyar határt. Az ország a két, egymás ellen élethalálharcot vívó nagyhatalom összecsapásának színterévé vált. A rövid, de súlyos veszteségekkel járó náci megszállást felváltotta a szovjet, amely hosszú időre rendezkedett be.
Magyarország szuverenitása 1944. március 19-én megszűnt. Több mint négy évtizeden keresztül állomásoztak megszálló csapatok területén. Az utolsó szovjet katona 1991. június 19-én hagyta el Magyarországot.