Miközben más ágazatokhoz képest a kereskedelem kevésbé nemzetköziesedett el hazánkban, addig a szektorban és a hozzá szervesen kapcsolódó élelmiszeriparban jelentős átrendeződések voltak tapasztalhatók. A legszembetűnőbb változás, hogy 1982-ben a megtermelt üzemi eredménynek még nyolcvan százaléka maradt az élelmiszeriparban, s a kereskedőknek csak 18 százalék jutott, mára viszont a gyártók 62 százalékkal részesednek az eredményből, a kereskedők viszont 38 százalékot mondhatnak magukénak – hangzott el tegnap az Agrármarketing Centrum szervezésében tartott szakmai fórumon.
Éppen ezért a hazai gyártók többsége úgy érzi, nehéz együttműködni a kereskedelmi láncokkal, és a jövőre nézve pedig úgy gondolják, még nehezebb lesz az együttműködés. Ennek megkönnyítéséért többségük hajlandó lenne összefogni más, hasonló profilú cégekkel az egységes érdekképviselet céljából.
Az élelmiszergyártók helyzetét nehezíti, hogy egyes kereskedelmi láncokba – Penny Market, Tesco, Match, Profi, Metro – nehéz bekerülni, igaz, másokba – G-Roby, CBA – könnyebb. A gyártók a legnehezebben teljesíthető, a kereskedők által támasztott elvárások közé sorolták az alkalmanként fizetendő díjakat, a beiratkozási díj megfizetését, a számukra elfogadhatatlanul alacsony árakat, a fizetési feltételeket és a magas szállítási költségeket. A vállalatok hatvannégy százaléka kompromisszumos megoldást talál, harminchat százalékuk azonban maradéktalanul elfogadja a kereskedők által diktált feltételeket.
Ursula von der Leyen az EU érdekeivel ellentétes vörös vonalakat húzogat + videó
