Kiteljesedett a vállalkozók hitelcsaládja

Széchenyi-hitelalap néven új hitellehetőséget biztosít az állam az év közepétől a magyar tulajdonú közép- és nagyvállalkozók számára, a javaslatról márciusban dönt a kormány. A Fidesz 2006-ig 25 százalékra csökkentené a tb-járulékot és a következő ciklus második felében eltörölnék az egészségügyi hozzájárulást.

Várhatóan március végén kerül a kormány elé a Széchenyi-hitelalap létrehozásáról szóló előterjesztés. Az új, háromszázmilliárd forintos alap a 250–1500 főt foglalkoztató, magyar tulajdonú vállalkozások számára nyújtana támogatást – hangzott el a Fidesz gazdasági kabinetjének tegnapi ülése után. Matolcsy György gazdasági miniszter kifejtette, hogy a Széchenyi-hitelalap mögött 75 százalékban állami garancia állna, a kamatszint ötvenszázalékos állami kamattámogatással alakulna ki. Az új hitellehetőség várhatóan az év közepétől válik elérhetővé a vállalkozások számára. A hitelalappal teljessé válik az úgynevezett Széchenyi-hitelcsalád, amelybe eddig a mikrohitel és a Széchenyi-hitelkártya tartozott.
Járulékcsökkentéssel, illetve további adókedvezményekkel kívánják segíteni a magyar vállalkozókat a következő ciklusban – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek nyilatkozva Domokos László, a Fidesz gazdasági kabinetjének a vezetője. A tb-járulékot a jelenlegi 29 százalékról 25 százalékra mérsékelnék, és változna a személyi jövedelemadó rendszere is. Várhatóan a ciklus második felében – az egészségügyi reform után – megszűnik az egészségügyi hozzájárulás.
A kabinet vezetője összefoglalta a magyar vállalkozásoknak nyújtott támogatások rendszerét. Külön kiemelte az ötven főnél kisebb vállalkozások számára biztosított beruházási adókedvezményt, amelynek mértéke jelenleg harmincmillió forint. Hozzátette: az uniós csatlakozásig évente kétszázmilliárd forintos állami támogatás mellett hétszázmilliárd forintnyi beruházás valósul meg. Véleménye szerint az EU-csatlakozás után mind a támogatási, mind a beruházási összeg megduplázódhat.
Szűcs György, az Iposz elnöke a tanácskozás után azt hangsúlyozta, hogy „megmozdult” a kisvállalkozói szektor, ugyanis az utóbbi két évben hetvenmilliárd forintnyi hitelt vettek fel.
Csomor Gábor, a Vállakozók és Munkáltatók Országos Szövetsége ügyvezető igazgatója lapunk kérdésére válaszolva elmondta: rendkívül fontos szerepet töltene be a tervezett hitelalap. Széles Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége elnöke szerint a Széchenyi-tervből eddig a nagyvállatok semmit nem kaptak, holott ez a kör a legnagyobb adófizető. Az elnök aláhúzta: ha elvárás, hogy ez a kör a gazdaság motorja legyen, akkor a támogatását is meg kell oldalni.
*
Kampányígéretnek kell tekintenünk minden olyan intézkedést, amely túlmutat a most leköszönő kormány hivatali idején – közölte az MSZP gazdasági kabinetje. A szocialisták véleménye szerint a hazai nagyvállalati szektor fejlesztéséhez kapcsolódó hitelalap és garancia valódi társadalmi, üzleti kontroll nélkül a kormány gazdasági klientúráját szolgálja.

Bokros szellemét idézi a pótköltségvetés. Pótköltségvetés akkor szükséges, ha a jelentkező kiadásokra a kormányzat nem lát megfelelő fedezetet: erről pedig jelenleg nincs szó – nyilatkozta lapunknak Boros Imre tárca nélküli miniszter, Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt kijelentésére reagálva. Mint ismert: Medgyessy Péter pótköltségvetés elkészítését sürgeti. Boros emlékeztetett arra: a pótköltségvetés mindig megszorító intézkedések előjele volt, például az MSZP–SZDSZ-koalíció regnálásának kezdetén is. Szintén burkolt pótköltségvetésnek tekinthető a Bokros-csomag, amely megszorításokon keresztül próbálta többletbevételekhez juttatni a büdzsét. Boros szerint a többletbevételek elosztásához nem szükséges pótköltségvetést készíteni, ezt bizonyítják a zárszámadásban elfogadott módosítások. A pótköltségvetés beharangozása ugyanakkor szöges ellentétben áll az MSZP programjában szereplő ígéretekkel – emlékeztetett a miniszter.