Orbán Viktort azzal vádolni, hogy szétverte a visegrádi együttműködést, nem jelent mást, mint felcserélni az okot az okozattal, állítja a cseh Lidové Noviny. A mai Európában egész egyszerűen nincs helyük az olyan törvényeknek, amelyek a kollektív bűnösség elve alapján elveszik több millió állampolgár vagyonát, írja az ismert cseh publicista, Petruska Sustrová az Orbán Viktornak igaza van című cikkében. A szerző szerint elvenni valakinek a vagyonát térítés nélkül, és ráadásul politikai okokból, olyasmi, ami a valódi liberálisokat határozott tevékenységre kellene hogy ösztönözzön. „Miért kellett a magyarokat a Benes-dekrétumokkal megbüntetni a szlovákok javára? Azért, mert a magyar állam a háború alatt a hitleri Németország oldalán állt? Hiszen ez a háborús szlovák államra is érvényes volt” – teszi hozzá mindehhez a sajátos magyar okokat is felvetve Sustrová. A szerző megállapítja, a magyarok számára évtizedeken keresztül nehezen lehet megemészthető, hogy a magyar nemzetiségű (csehszlovák) állampolgárokat a Benes-dekrétumok alapján a németekhez, a kollaboránsokhoz és az árulókhoz sorolták, akik vagyonának cseh, de főleg szlovák kezekbe kellene kerülnie.
Más, aktuálpolitikai logikát követ a liberális Mladá Fronta Dnes, amely Megnőtt a magyarok önbizalma című írásában Orbán Viktor nagy vihart kiváltó kijelentéseit a magyarországi választások előtti helyzet keretében értelmezi.
E gondolatmenet ez esetben erősen vitatható, Orbán „elejtett mondatai” miatt azonban a magyar kérdés várhatóan a szlovákiai választások domináns tényezőjévé válik. A liberális SME szerint ami a magyar–szlovák viszonyban néhány hónapja még elképzelhetetlen volt, ma beláthatatlan következményekkel fenyeget. A történelem ugyanis igazolja, hogy a radikalizálódás kezelhetetlen helyzetekhez vezethet. Lehet, valakinek rokonszenves, hogy a partnerországok kormányfői nem mennek el a visegrádiak keszthelyi csúcstalálkozójára, ezzel azonban gyakorlatilag semmit sem oldanak meg, és a kialakult helyzetet sem csillapítják: a visegrádi országok kormányfőinek előbb vagy utóbb találkozniuk kell – akár Zeman, akár Dzurinda, akár Orbán a nevük.
A szlovák fenntartások azonban sajnálatos módon eltörpülnek a lengyel Gazeta Wyborczának az ügy kapcsán hosszan nyilatkozó, egyébként az pozsonyi és prágai kritikák logikája mentén haladó Haraszti Miklós szabad demokrata képviselő bírálatai mellett. A szabad demokrata képviselő úgy vélte, hogy a magyar kormányfő viselkedésében több a hiba, mint az ésszerűség, ok nélkül megsértette a cseheket és a szlovákokat. A Benes-dekrétumokat illető kijelentések egyik oka Haraszti szerint az, hogy az „agresszív stílust tudatosan alkalmazó” miniszterelnök igyekszik megnyerni a jobboldali szavazótábort a választások előtt.
A Die Presse a földhöz ragadt, kampányszagú megközelítésekkel ellentétben aztán ismét a probléma általános tanulságait elemzi, megállapítva, hogy az érzelmek általában megnehezítik a viszályok rendezését, de ha valami miatt az érintett felek nem tudnak felülemelkedni az ügyön és kívülről szemlélni azt, végleg lehetetlenné válik a megoldás. Ez most a helyzet a Benes-dekrétumokkal – írja a konzervatív bécsi lap.
Ursula von der Leyen az EU érdekeivel ellentétes vörös vonalakat húzogat + videó
