Nice bűnrészességgel vádolta Milosevicset az 1992–95 közötti háború során elkövetett atrocitásokban. Emlékeztetve Szarajevó ostromára és az etnikai tisztogatások áldozatává vált boszniai települések hosszú sorára, megállapította, hogy a vád számos olyan körülményre tud hivatkozni, amelyekből világosan kitűnik a politikus büntetőjogi felelőssége. A bijeljinai, visegradi és prijedori tisztogatások mellett Nice felidézte, hogy a Zvornikból elűzött nem szerb lakosságot vonatokkal szállították Magyarországra és Ausztriába. Milyen szintű hivatalos jóváhagyásra lehetett szükség ehhez? – tette fel a kérdést.
A főügyészhelyettes szerint a horvát és muzulmán többségű boszniai települések elfoglalása nem lett volna lehetséges Belgrád támogatása nélkül. Egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy a jugoszláv hadsereg támogatást nyújtott a Boszniában tevékenykedő félkatonai erőknek, amelyek közvetlen kapcsolatban álltak a szerb védelmi minisztériummal. Mivel ugyanez Milosevicsről is elmondható, nem lehet kétséges, hogy a politikusnak köze volt a „Nagy-Szerbia” megteremtésére irányuló tervek végrehajtásához – állapította meg Nice.
A tárgyalás első napjához hasonlóan Milosevics ezúttal is minden érzelemnyilvánítás nélkül hallgatta a vád képviselőjét. A politikus először az ügyészi nyilatkozatok elhangzása után – vélhetően ma – kap lehetőséget a megszólalásra.
Carla Del Ponte, a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnök kivizsgálására alakított nemzetközi törvényszék főügyésze elképzelhetőnek tartja hivatalban lévő és volt államfők, politikusok tanúként való megidézését Milosevics perében, ha a volt jugoszláv elnök kellően meg tudja indokolni kérését. A belga Le Soir című lapnak nyilatkozva a svájci főügyész asszony egyáltalán nem tartotta kizártnak például Jacques Chirac francia elnök vagy Bill Clinton volt amerikai államfő megidézését, elvégre több fontos tárgyalást folytattak az elmúlt években a jugoszláv elnökkel.
NAV
Nagyüzemi cigarettagyártásba fogott volna egy testvérpár, de ehhez a NAV-nak is volt egy-két szava
