Milosevics a NATO-ra mutogat

Pénteken Szlobodan Milosevics a Jugoszlávia elleni NATO-légitámadások okozta pusztítások részletes felidézésével folytatta bevezető nyilatkozatát a hágai Nemzetközi Törvényszéken. Elsősorban annak bizonyítására törekedett, hogy 1999. tavaszán a NATO légitámadásai és a Koszovói Felszabadítási Hadsereg gerilláinak akciói kényszerítették menekülésre a koszovói albán polgári lakosság tömegeit.

A volt jugoszláv elnök bejelentette, hogy tanúként kívánja a hágai Nemzetközi Törvényszék elé idéztetni Bill Clinton volt amerikai elnököt, Gerhard Schröder német kancellárt és egy sor más egykori vagy hivatalban lévő nyugati vezetőt.
A törvényszék szabályzata értelmében mind a vád, mind a védelem képviselőinek jogában áll tanúk meghallgatását kezdeményezni. Amennyiben a bírák helyt adnak a kérésnek, a megnevezett személyek kötelesek megjelenni a törvényszék előtt. Ha erre nem hajlandók, a törvényszék elvileg a nemzetközi jog teljes súlyát latba vetheti beidéztetésük érdekében, de csak jogi lépéseket tehet. Ezeknél közvetlenebb kényszerítő eszközök nem állnak rendelkezésére.
A háborús és emberiség elleni bűncselekményekkel, valamint népirtással vádolt volt jugoszláv elnök pénteki bevezető nyilatkozatának legnagyobb részében is vádlóként lépett fel. Azt igyekezett bizonyítani, hogy nem ő, hanem a NATO követett el háborús bűncselekményeket, sőt népirtást, és sértette meg a genfi konvenciókat az 1999-es koszovói konfliktus idején. Apró részletekbe menő előadását többtucatnyi fotóval illusztrálta. Az elszenesedett vagy megcsonkított, végtagok nélküli holttesteket ábrázoló felvételek egy része olyan sokkoló volt, hogy a CNN amerikai hírtelevízió, amely egyenes adásban sugározta a tárgyalást, a képek bemutatásakor megszakította a közvetítést.
Felidézte azokat az eseteket, amikor hazatérőben lévő albán menekültek menetoszlopai váltak a bombázások célpontjává, és emlékeztetett arra, hogy a gerillák árulónak nyilvánították azokat, akik megpróbáltak visszatérni otthonukba. Milosevics a légitámadások egyik „sajátos vonásának” nevezte a lakott települések és általában a polgári célpontok bombázását. Hosszan kitért a Kína belgrádi nagykövetségét ért csapásra, amelyről azt mondta, hogy az amerikai hadsereg és hírszerzés birtokában lévő technikai eszközökre és lehetőségekre való tekintettel semmiképpen sem lehetett véletlen. A tárgyalás szünete előtt Milosevics azt kérte, hogy a törvényszék ne korlátozza a nyilatkozata megtételéhez rendelkezésére álló időt. Richard May, a tárgyalást vezető bíró azonban ehhez nem járult hozzá. Utalt arra, hogy az ügyészségnek is két napja volt álláspontja kifejtéséhez, így a vádlottnak is be kell érnie ennyivel.
A belgrádi állami RTS televízió brüsszeli forrásból úgy tudja, hogy a szövetségi kormány megfigyelőként részt kíván venni a volt jugoszláv államfő elleni perben. Belgrád állítólag azt is kérvényezte, hogy kapjon betekintést minden fontos iratba, amely a per tárgyát képezi. Jugoszláviában a Milosevics-per kapcsán vita bontakozott ki a szerbiai kormánykoalíción belül is arról, hogy az állam ülhet-e tétlenül, amikor a volt államfő ellen folyik a per. Dragoljub Micsunovics jugoszláv parlamenti elnök több alkalommal szorgalmazta, hogy az állam alakítson jogászcsoportot, amely segítené Milosevics védelmét.