Az Alzheimer-kór kialakulásának okait vizsgálják a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói egy, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával indult projektben – tájékoztatott a felsőoktatási intézmény. A mintegy 108 millió forintos költségvetésű projekt fő célja azonosítani olyan, az emberi agyra jellemző, de az állatokban nem előforduló jelenségeket, illetve sejttípusokat, amelyek talán szerepet játszhatnak az Alzheimer-kór kialakulásában.
A Tamás Gábor, az SZTE Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszékének vezetője által irányított, az emberi agykérgen végzett kísérleteket az különbözteti meg a hasonló amerikai, kínai és más európai projektektől, hogy a szegedi kutatócsoport az emberi agykérgi folyamatokat funkcionalitásukban vizsgálja, és nem arra keresi a választ, hogy hányféle idegsejttípus létezik, vagy hogy miként lehet mennyiségileg jellemezni az emberi agykérget.
Komoly vállalkozás egy nemes célért
A professzor és munkatársai a kezdetektől fogva azt vizsgálják, hogyan működik az emberi agykéreg, az emberi idegsejtek működése mennyiben más, mint amit az állatmodellekben lehet tapasztalni. Az egyetemi tanár szerint az agykutatás helyzete hasonló, mint a fizikáé nagyjából száz évvel ezelőtt: adottak azok a technikai eszközök és elméleti megfontolások, amelyekkel az igazán komoly kérdéseket megoldhatják a kutatók. Ilyen például, hogy miben más az emberi agy, mint a többi élőlényé, vagy, hogy szükséges-e emberi agy ahhoz, hogy az intelligencia kialakuljon, illetve megőrződjön.
Az emberi agykéreg szerkezete rendkívül összetett, az előzetes eredmények alapján sejttípusokra lebontott összetétele – más szervekkel ellentétben – rendkívüli módon különbözik a klasszikusan használt állatmodellekétől. Míg például az emberi szív, máj vagy vese és orvosi szempontból más kulcsfontosságú szervrendszerek kutatása alapozható állatokon végzett vizsgálatokra, addig az emberi agyé nem.
Különösen a magasabb rendű emberi agyfunkciókhoz köthető betegségek tanulmányozása lehetetlen bármilyen más fajon. Problémás Alzheimer-kórt vizsgálni akkor, ha a betegség, mint agytevékenység, olyan sejtekhez, azok hálózataihoz köthető, ami más fajban nem olyan formában fordul elő, mint az emberben.
Minél mélyebbre ásnak a kutatók az emberi agy ilyen speciális tulajdonságaiba, annál inkább modell híján maradnak.
