Nincs kormánypárti túlsúly a médiában

A kormány és a koalíció tagjainak szereplése az elektronikus tömegtájékoztatásban nem éri el a francia médiahatóság által javasolt kétharmados arányt – derül ki az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) legfrissebb felméréséből. Ez az ajánlott arány a grémium nemrégiben kiadott, a rádióknak és televízióknak szóló, a kampányidőszakra vonatkozó dokumentumában is olvasható: a parlamenti ellenzék megjelenítésének időtartama az országos műsorszolgáltatók esetében nem lehet kevesebb, mint a kormánynak és a kormánypártoknak együtt biztosított műsoridő fele. Ezt a mértéket az 1998-as választások előtt elérte, sőt néhány százalékkal meg is haladta a Horn-kabinet és a kormánypártok szereplése.

2002. 02. 19. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Új módszert vezetett be az ORTT műsorfigyelő és
-elemző igazgatósága az idén január 1-jétől, amelynek segítségével lehetővé válik a nagyobb médiumok műsorfolyamának az eddigieknél kiterjedtebb vizsgálata. A tervek szerint az ORTT az országgyűlési választások második fordulójának napjáig, április 21-ig több tucat műsorszolgáltató programját ellenőrzi. Górcső alá veszik a hír- és magazinműsorokat, illetve az országos, helyi, körzeti műsorszolgáltatók műsorfolyamában regisztrált politikai szereplők médiahasználatát. A kutatásba – amelynek adatait naponta frissítve közzéteszik az interneten is – a százezres vagy milliós vételkörzettel rendelkező, összesen mintegy hatvan műsorszolgáltatót vonták be, külön mérve a kormány és a koalíció, az FKGP, a parlamenti ellenzék és az egyéb pártok médiabeli szerepléseit. A médiahatóság ugyanis fokozott figyelemmel kívánja követni, hogy az országgyűlési választás kampányában a televíziók és a rádiók milyen mértékben tesznek eleget a médiatörvény szabta műsorszerkesztési követelményeknek, egyebek mellett a kiegyensúlyozottság, a tényszerűség és az objektivitás tekintetében.
Január 1. és február 13. között az országos televíziók és rádiók hírműsoraiban nem egészen hatvan százalékban (58,5 százalék) jelentek meg élőszavas szerepléseikkel a kormány, illetve a kormánykoalíció pártjainak képviselői. Az ellenzék esetében ez az arány 33,5 százalék. Egyéb pártok színeiben 4,8 százalékos a hírműsorok élőszavas híradása, míg az FKGP-t 3,3 százalékban szólaltatják meg.
Ugyanezen időszakban az említett médiumok hírműsoraiban a kormány, illetve a kormánykoalíció összes megjelenése – a politikusok élőszavas nyilatkozata és az adásban való említés útján – 54,8 százalékot tett ki az ellenzék 36,1 százalékával szemben.
A naponta jelentkező magazinműsorokban messze meghaladja az ellenzéki pártok összes szerepléseinek aránya a fent említett francia kétharmados arányt, ugyanis a kormány, illetve kormánykoalíció 42,9 százalékával szemben az ellenzék 42,5 százaléka áll. Egyéb pártok 7,4 százalék erejéig szerepelnek, míg az FKGP 7,2 százalékban.
Az országos rádiók és televí-ziók hetente jelentkező magazinműsoraiban az előbbihez hasonlóan kiegyenlített a kormány, illetve a koalíció (44,9 százalék), valamint az ellenzék (44,3 százalék) összes szereplésének aránya.
Ha az egyes műsorokra lebontva nézzük ezen adatokat, kiderül, hogy a Magyar Televízió A Hét című műsorában jóval többet szerepel az ellenzék (53,2 százalék), mint a kormány, illetve a kormánykoalíció képviselői (44,2 százalék). A Magyar Rádió Tizenhat óra című műsorában a kormányoldal összes megjelenése 62,7 százalékot tesz ki, míg az ellenzéké 32,8 százalékot. Egy másik közszolgálati rádiós műsor, a Vasárnapi Újság esetében ez az arány 48,9 százalék (kormányoldal, kormánykoalíció) és 37,8 százalék (ellenzék). Az RTL Klub kereskedelmi csatorna Országház című programjában 37,6 százalék erejéig szerepel a kormányoldal, 50,4 százalékban pedig az ellenzék. A másik nagy kereskedelmi adó, a tv2 Napló című műsorában megközelítőleg azonos arányban jelenik meg az ellenzék (33,3 százalék) és a kormány, illetve a kormánykoalíció (30 százalék).
A napi hírműsorok esetében azt mutatja az elemzés, hogy a Magyar Televízió m1 csatornájának esti Híradójában 58,2 százalékos a kormány, illetve a koalíció képviselőinek összes megjelenése, az ellenzéké pedig 32,7 százalékos. A Duna TV Híradóját vizsgálva ez az arány 53,7 százalék kormányoldal és 38,2 százalék ellenzék. A Magyar Rádió esti Krónikájában az előbbihez hasonlóan, 54 százalékban szerepel a kormány, illetve a kormánykoalíció, az ellenzék pedig 37,4 százalékban.
A kereskedelmi tévécsatornákat ellenőrizve azt találta az ORTT, hogy a tv2 Tények című hírműsora egyaránt 43,9 százalékban említi vagy szólaltatja meg a kormányoldal és az ellenzék képviselőit. Az RTL Klub Híradójában már 56,9 százalékban szerepel a kormányoldal és 34,7 százalékban az ellenzék.

Mérlegen a politikusok. Az országos médiumok naponta látható magazinműsoraiban öt percnél hosszabb nyilatkozatot tett politikusokat is sorra vette a kutatás. A lista első tíz szereplője között öt kormánypárti politikus, kormánytag és ugyanennyi ellenzéki kapott helyet. A dobogós helyeken Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter áll, akit Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke, illetve Horn Gyula volt miniszterelnök követ. A negyedik Martonyi János, a külügyi tárca vezetője, az ötödik pedig Kovács László MSZP-elnök. Mikola István egészségügyi miniszter, Szűrös Mátyás, az Új Baloldal miniszterelnök-jelöltje, Csurka István MIÉP-elnök, Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt, Dávid Ibolya MDF-elnök, igazságügy-miniszter – így folytatódik a sor. Orbán Viktor miniszterelnök nem szerepel az első húsz legtöbbet nyilatkozó politikus között.

Döntés a hét mellett. Nem sértette meg a sokoldalúság, a kiegyensúlyozottság és a tényszerűség követelményét a Magyar Televízió A Hét című műsorának tavaly szeptember 30-i, nyugdíjhelyzettel foglalkozó riportja – állapította meg az ORTT, ezzel a grémium elutasította a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége elnökének jogorvoslati kérelmét. Mint azt A Hét főszerkesztője, Horváth Szilárd elmondta, a kérelmet Üszöghi Bleyer Jenő, a szövetség elnöke nyújtotta be, kifogásolva, hogy ORTT panaszbizottsága tavaly elutasította beadványát. A határozatból kiderül: a médiahatóság megállapította, hogy a műsorszolgáltató a tőle elvárható körültekintéssel járt el a riport elkészítésekor, ezért nem látta indokoltnak a panaszbizottság állásfoglalásának megváltoztatását.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.