Új módszert vezetett be az ORTT műsorfigyelő és
-elemző igazgatósága az idén január 1-jétől, amelynek segítségével lehetővé válik a nagyobb médiumok műsorfolyamának az eddigieknél kiterjedtebb vizsgálata. A tervek szerint az ORTT az országgyűlési választások második fordulójának napjáig, április 21-ig több tucat műsorszolgáltató programját ellenőrzi. Górcső alá veszik a hír- és magazinműsorokat, illetve az országos, helyi, körzeti műsorszolgáltatók műsorfolyamában regisztrált politikai szereplők médiahasználatát. A kutatásba – amelynek adatait naponta frissítve közzéteszik az interneten is – a százezres vagy milliós vételkörzettel rendelkező, összesen mintegy hatvan műsorszolgáltatót vonták be, külön mérve a kormány és a koalíció, az FKGP, a parlamenti ellenzék és az egyéb pártok médiabeli szerepléseit. A médiahatóság ugyanis fokozott figyelemmel kívánja követni, hogy az országgyűlési választás kampányában a televíziók és a rádiók milyen mértékben tesznek eleget a médiatörvény szabta műsorszerkesztési követelményeknek, egyebek mellett a kiegyensúlyozottság, a tényszerűség és az objektivitás tekintetében.
Január 1. és február 13. között az országos televíziók és rádiók hírműsoraiban nem egészen hatvan százalékban (58,5 százalék) jelentek meg élőszavas szerepléseikkel a kormány, illetve a kormánykoalíció pártjainak képviselői. Az ellenzék esetében ez az arány 33,5 százalék. Egyéb pártok színeiben 4,8 százalékos a hírműsorok élőszavas híradása, míg az FKGP-t 3,3 százalékban szólaltatják meg.
Ugyanezen időszakban az említett médiumok hírműsoraiban a kormány, illetve a kormánykoalíció összes megjelenése – a politikusok élőszavas nyilatkozata és az adásban való említés útján – 54,8 százalékot tett ki az ellenzék 36,1 százalékával szemben.
A naponta jelentkező magazinműsorokban messze meghaladja az ellenzéki pártok összes szerepléseinek aránya a fent említett francia kétharmados arányt, ugyanis a kormány, illetve kormánykoalíció 42,9 százalékával szemben az ellenzék 42,5 százaléka áll. Egyéb pártok 7,4 százalék erejéig szerepelnek, míg az FKGP 7,2 százalékban.
Az országos rádiók és televí-ziók hetente jelentkező magazinműsoraiban az előbbihez hasonlóan kiegyenlített a kormány, illetve a koalíció (44,9 százalék), valamint az ellenzék (44,3 százalék) összes szereplésének aránya.
Ha az egyes műsorokra lebontva nézzük ezen adatokat, kiderül, hogy a Magyar Televízió A Hét című műsorában jóval többet szerepel az ellenzék (53,2 százalék), mint a kormány, illetve a kormánykoalíció képviselői (44,2 százalék). A Magyar Rádió Tizenhat óra című műsorában a kormányoldal összes megjelenése 62,7 százalékot tesz ki, míg az ellenzéké 32,8 százalékot. Egy másik közszolgálati rádiós műsor, a Vasárnapi Újság esetében ez az arány 48,9 százalék (kormányoldal, kormánykoalíció) és 37,8 százalék (ellenzék). Az RTL Klub kereskedelmi csatorna Országház című programjában 37,6 százalék erejéig szerepel a kormányoldal, 50,4 százalékban pedig az ellenzék. A másik nagy kereskedelmi adó, a tv2 Napló című műsorában megközelítőleg azonos arányban jelenik meg az ellenzék (33,3 százalék) és a kormány, illetve a kormánykoalíció (30 százalék).
A napi hírműsorok esetében azt mutatja az elemzés, hogy a Magyar Televízió m1 csatornájának esti Híradójában 58,2 százalékos a kormány, illetve a koalíció képviselőinek összes megjelenése, az ellenzéké pedig 32,7 százalékos. A Duna TV Híradóját vizsgálva ez az arány 53,7 százalék kormányoldal és 38,2 százalék ellenzék. A Magyar Rádió esti Krónikájában az előbbihez hasonlóan, 54 százalékban szerepel a kormány, illetve a kormánykoalíció, az ellenzék pedig 37,4 százalékban.
A kereskedelmi tévécsatornákat ellenőrizve azt találta az ORTT, hogy a tv2 Tények című hírműsora egyaránt 43,9 százalékban említi vagy szólaltatja meg a kormányoldal és az ellenzék képviselőit. Az RTL Klub Híradójában már 56,9 százalékban szerepel a kormányoldal és 34,7 százalékban az ellenzék.
Mérlegen a politikusok. Az országos médiumok naponta látható magazinműsoraiban öt percnél hosszabb nyilatkozatot tett politikusokat is sorra vette a kutatás. A lista első tíz szereplője között öt kormánypárti politikus, kormánytag és ugyanennyi ellenzéki kapott helyet. A dobogós helyeken Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter áll, akit Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke, illetve Horn Gyula volt miniszterelnök követ. A negyedik Martonyi János, a külügyi tárca vezetője, az ötödik pedig Kovács László MSZP-elnök. Mikola István egészségügyi miniszter, Szűrös Mátyás, az Új Baloldal miniszterelnök-jelöltje, Csurka István MIÉP-elnök, Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt, Dávid Ibolya MDF-elnök, igazságügy-miniszter – így folytatódik a sor. Orbán Viktor miniszterelnök nem szerepel az első húsz legtöbbet nyilatkozó politikus között.
Döntés a hét mellett. Nem sértette meg a sokoldalúság, a kiegyensúlyozottság és a tényszerűség követelményét a Magyar Televízió A Hét című műsorának tavaly szeptember 30-i, nyugdíjhelyzettel foglalkozó riportja – állapította meg az ORTT, ezzel a grémium elutasította a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége elnökének jogorvoslati kérelmét. Mint azt A Hét főszerkesztője, Horváth Szilárd elmondta, a kérelmet Üszöghi Bleyer Jenő, a szövetség elnöke nyújtotta be, kifogásolva, hogy ORTT panaszbizottsága tavaly elutasította beadványát. A határozatból kiderül: a médiahatóság megállapította, hogy a műsorszolgáltató a tőle elvárható körültekintéssel járt el a riport elkészítésekor, ezért nem látta indokoltnak a panaszbizottság állásfoglalásának megváltoztatását.
Egy tinédzser miatt halt meg négy fiatal Németországban
