Az olasz politikus, aki kora este részt vett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület Nemzet és Európa rendezvényén, a sajtóértekezleten határozottan elhárította azt a felvetést, hogy Olaszországot zavarná a tíz tagjelölt egyszerre várható felvétele, vagy az, hogy „volt kommunista országok” készülnek csatlakozni az unióhoz. A közös sajtótájékoztatón Orbán Viktor szavaiból is kitűnt, hogy a két politikus hasonlóan gondolkodik Európa jövőjéről. A magyar miniszterelnök mindenekelőtt annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a jövő Európájában korlátlanul érvényesüljön a szabad verseny, ésszerű mértékűre apadjon a bürokrácia, és a nemzetállamoknak kellő mozgásterük legyen.
A tárgyalópartnerek egyetértettek abban is, hogy a bővítés pénzügyi kereteire vonatkozó európai bizottsági előterjesztésről még nem időszerű vitát folytatni, mindazonáltal a magyar kormányfő ismertette partnerével az ezzel kapcsolatos magyar érveket, szempontokat. Berlusconi az EU-támogatásokkal kapcsolatosan úgy vélekedett, hogy kompromisszumot kell találniuk a mostani és a leendő EU-tagoknak. Elmondta, Olaszország már lemondott arról, hogy két tartománya a jövőben részesüljön a strukturális alapokból. Kifejtette azon véleményét is, miszerint a magyar munkaerő nem jelent veszélyt Olaszország számára. Berlusconi állást foglalt amellett, hogy Európának közös külpolitikával és saját hadsereggel kell rendelkeznie, s a béketeremtésben meghatározó szerepet kell vállalnia az egész világon.
Az a gazdaságpolitika, amely ma Olaszországban töretlenül halad előre, és nemzetközi elismerést arat, sajátos magyar változatban immár négy éve működik Magyarországon – mondta Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök bizakodásának adott hangot, hogy az irányultságát, értékeit és céljait tekintve kísértetiesen hasonló gazdaságpolitika az olaszországiakhoz hasonló eredményeket hoz Magyarországnak is. Berlusconi külön elismeréssel szólt a magyar gazdaság eredményeiről, a kiemelkedő növekedésről, a kormány családpolitikájáról. Nem rejtette véka alá, hogy bizalommal tekint Orbán Viktor kormányának munkájára, és reményét fejezte ki, hogy a mostani magyar kabinet a következő ciklusban is folytathatja a kormányzást.
Mindketten hangsúlyozták a kétoldalú együttműködés jelentőségét. Berlusconi külön kiemelte a távközlés, az energetika, a gázszolgáltatás, valamint a kis- és középvállalkozások sokszínű kooperációját. A tokaji borral összefüggő vitával kapcsolatban pedig azt sejtette, hogy lát lehetőséget a kompromiszszumra. Méltatta azt is, hogy Itália után Magyarország az egyik olyan hely Európában, amelyet kulturális értékei miatt is érdemes vonzó utazási célponttá tenni az olaszok körében. Ezzel megítélése szerint új lendületet kaphat az idegenforgalom és az azzal összefüggő kooperáció is. Silvio Berlusconit hivatalos magyarországi látogatása során tegnap fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnök is.
*
Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök megtarthatja a tulajdonában lévő cégeit, beleértve médiabirodalmát, ugyanakkor nem maradhat tovább a Milan labdarúgó-egyesület elnöke – ezzel a következménnyel jár az összeférhetetlenségi törvény, amelynek főbb pontjait az olasz képviselőház már szerdán elfogadta. A törvénytervezet említett pontjait csak a jobbközép ellenzéki koalíció (a Szabadságjogok Háza) pártjai szavazták meg, de ez bőséges többséget biztosított az új szabályrendszer elfogadására. Ennek értelmében egy vezető politikus számára nem jelent összeegyeztethetetlen helyzetet, ha pusztán birtokolja saját cégeit, de nem ő maga irányítja azok gazdasági tevékenységét. A médiamágnás-nagyvállalkozóból miniszterelnökké lett Berlusconi számára ez azt jelenti, hogy végül is nem kell eladnia három nagy televíziós csatornáját, illetve nagy reklámvállalatát, a Mediasetet, amelyen ez a médiabirodalom alapul. Mivel azonban a törvénytervezet nem teszi lehetővé a kormánytisztségek viselőinek, hogy bárhol tiszteletbeli funkciót is betöltsenek, Berlusconi a továbbiakban nem maradhat a Milan elnöke.
- Háttér -
Együtt az új Európáért
A minapi olasz–magyar találkozó sokak szemében az új Európát, az EU jövőjét jelenítette meg, bármennyire természetes is, hogy két, hagyományosan jó kapcsolatokat ápoló ország miniszterelnökei rendszeresen tárgyalnak egymással. Az Európai Unió egyik meghatározó tagjának számító Olaszország és a bebocsátásra váró tagjelöltek élbolyához tartozó Magyarország együttes kiállása a bővítés mellett már azt a szoros partneri együttműködést vetíti előre, amelyet a régi és az új tagok a közösségen belül megvalósíthatnak.
Silvio Berlusconi az utóbbi időben számos olyan megnyilvánulást tett, amelyből egyértelműen kiderült: komolyan gondolja és komolyan akarja a hatékonyan működő új Európa megszületését. Római találkozása Tony Blair brit miniszterelnökkel a közelmúltban nagy feltűnést keltett, mert az EU jövőjével összefüggésben állást foglaltak a „büszke nemzetállamok” uniója mellett. A brit politikus még azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a konvent közeledtével kormánya számos „renitens” elképzeléssel rukkolt elő az EU megreformálására. A Financial Times közölt részleteket arról a tervről, amely alapján London a féléves soros elnökségi rendszer radikális átalakítását szeretné elérni a brüsszeli konventben, s egy nagy, egy kis és egy újonnan felvételt nyert tagállam vezetőiből valamiféle erős triumvirátust látna szívesen a közösség élén. A Berlusconi–Blair megbeszélés idején pedig már az is nyílt titok volt, hogy a mind szorosabbá váló brit–olasz integrációs kezdeményezéseket támogatja Spanyolország is.
A mostani Berlusconi–Orbán találkozó logikusan keltett nemzetközi figyelmet, hiszen a Róma–London–Madrid együttműködési vonulat láthatóan mind több szállal kapcsolódik Budapesthez. A magyar miniszterelnök idén január közepén Londonban folytatott eszmecserét Tony Blairrel, most tanácskozott Silvio Berlusconival és hétfőn találkozik José-Maria Aznarral, az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Spanyolország miniszterelnökével.
Kocsi Margit
antiszemitizmus
Belefáradtak az emberek a baloldali ideológiába
