Oroszlány, a ma 21 ezer lakosú Komárom-Esztergom megyei bányászváros – bár még magán viseli a szocializmus évtizedeinek jeleit – mára a megye legdinamikusabban fejlődő és iparilag megerősödött településévé vált. 1999-ben és 2000-ben az ipari termelés ötven százalékkal növekedett, ami önmagban is kiemelkedő, nem beszélve arról, hogy eközben ötezer embernek szűnt meg a munkahelye a bányabezárások miatt. Sunyovszki Károly polgármester szerint nem véletlen a gazdasági fejlődés, hiszen korukat megelőzve láttak hozzá az ipari park kialakításához.
Az oroszlányi ipari park létrehozásának elsődleges célja az volt, hogy a befektetők számára ideális körülményeket teremtsenek, és ezzel a város hagyományosan egyoldalú iparszerkezetét modernizálhassák. A településen még 1997-ben, az országban az elsők között szerezték meg az ipari park címet, de ennek gondolata még 1992-re nyúlik vissza. A kezdeti nehézségekre jellemző, hogy 1999-ig mindössze két, korábban betelepült cég végzett termelési tevékenységet az ipari parkban.
Sunyovszki Károly – aki 1990 és 1994 között már volt a város polgármestere, majd 1998-ban ismét megkapta a választók bizalmát – jelentősnek nevezte, hogy az ipari parkban eddig majdnem ötvenezer négyzetméter új csarnok épült meg, és a meglévő szerződések alapján további húszezer négyzetméternyi üzem építése biztosított. Az ipari parki beruházások értéke várhatóan meghaladja a harmincmilliárd forintot, az itt tevékenykedő társaságok éves árbevétele pedig, a termelésük felfutása után, több mint negyvenmilliárd forint lesz. Külön öröm a város vezetőinek, hogy olyan világcégek települtek ide (Weslin, Koloman Handler, BorgWarner, Zenon), amelyek a csúcstechnikát hozták Oroszlányba: NATO-beszállítók, irodatechnikai eszközöket, autóipari alkatrészeket gyártanak. Ezt bizonyítja, hogy van olyan cég, amelyik 150 emberrel akkora termelési értéket állít majd elő, mint a Vértesi Erőmű Rt., 5500 embert foglalkoztatva. A polgármester szerint ennek ellenére az erőmű és a márkushegyi bánya sorsa meghatározó a következő több mint másfél évtizedben, hiszen foglalkoztatási és adó szempontból pótolhatatlan nagyságrendet képvisel.
Lázár Mózes, a Fidesz Komárom–Esztergom megyei választmányának elnöke, Oroszlányban lakó országgyűlési képviselő szerint egyre több beruházó ismeri fel a város előnyös helyzetét. Alig 15-20 percre fekszik a város az autópályától, biztosított a vasúti csatlakozás, néhány perc alatt elérhető a kisgépek fogadására alkalmas kecskédi repülőtér, közel a szlovák és az osztrák határátkelő. A város vezetése az utóbbi két-három évben csaknem négyszázmillió forintot áldozott az ipari területek fejlesztésére. Emellett nagy segítséget kaptak a Gazdasági Minisztériumtól is a betelepült cégek, mert a különféle pályázatokon körülbelül egymilliárd forint támogatást nyertek.
Az 1999-ben még halott városként emlegetett Oroszlányban minden egyes lakosra 1,5 millió forintnyi ipari beruházás jutott; megtízszereződött az energiaigény (ezért új alállomást kellett építeni az ipari parknál), a városban ötszörösére emelkedtek az ingatlanárak, megszűnt az elvándorlás. A város vezetői szerint az utóbbi három évben többet fejlődtek, mint a megelőző 15–20 év alatt.
origo.hu
Menczer: Zelenszkij elmondta, hogy ő is irányítja a Tisza Pártot
