Patten Washingtont bírálja

Aggályosnak nevezi Chris Patten, az Európai Bizottság külkapcsolatokért felelős tagja a Financial Times pénteki számában, hogy az amerikai kül- és biztonságpolitikában az önerőre támaszkodás kerül előtérbe. Ez a politika Patten szerint hatástalan, és saját céljaival ellentétes eredményekre vezet.

C hris Patten az EU példáját hozza fel annak bizonyítására, hogy az országok képesek összefogni a legbonyolultabb politikai kérdések megoldására. A biztos úgy látja, hogy az Egyesült Államok politikájának megváltozása nyomán veszély fenyegeti a nemzetközi intézmények rendszerét is – az ENSZ-től kezdve a Nemzetközi Valutaalapon keresztül a Kereskedelmi Világszervezetig –, amelyek már most sem rendelkeznek elég legitimitással, és félő, hogy végképp elveszítik tekintélyüket. Európa nem is remélheti, ismerte be Patten, hogy a védelmi költségvetésben felzárkózhat az Egyesült Államokhoz, de a biztonság ennél jóval szélesebb fogalom. Erősítéséhez járulnak hozzá a fejlesztési segélyek is, amelyeknek világméretekben több mint a felét az EU nyújtja – emlékeztetett. Patten az amerikai elnök által a „gonoszság tengelyeként” jellemzett mindhárom országgal – Irakkal, Iránnal és Észak-Koreával – szemben elhibázottnak tartja Washington konfrontációs politikáját. Ehelyett Irak esetében a nemzetközi megfigyelők visszatérését, Iránban a reformerők támogatását tartaná célszerűbbnek.
Az iraki kormány elnökhelyettese, Tárik Aziz – akinek egy Bagdadban járó német küldöttség előtt elhangzó szavait a Frankfurter Allgemeine Zeitung pénteki száma idézi – közölte, hogy Irak kész a nyugati világgal fennálló konfliktus „átfogó megoldására”, amely magában foglalhatja a fegyverzet-ellenőrzés bizonyos formáját is. A bagdadi politikus hozzátette: az ellenőrzés nem korlátozódhat csupán Irakra, hanem ki kell terjednie a térség összes országára. Aziz leszögezte: Irak nem Afganisztán, egy esetleges amerikai támadást az arab szomszédok nem tűrnének el, ráadásul az nem állna érdekükben az európai szövetségeseknek sem.
Az Egyesült Államok azonban ez idő szerint más kérdésekben is kockáztatja, hogy szembekerül a világgal; ilyen például a környezetvédelem. Az amerikai kormányzat arra hivatkozva utasította el az ENSZ által kezdeményezett kiotói szerződés aláírását, hogy annak előírásai gazdasági visszaesést okoznának. Bush elnök a minap meghirdette országa alternatív programját Tiszta égbolt kezdeményezés néven, amelynek egyik gyengéje, hogy a légkör globális felmelegedése elleni erőfeszítések egyik kulcsfontosságú területe, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének a terve nem szerepel Bush javaslatai között.

Katonai támogatás az Abu Szajjaf ellen. Pénteken megérkeztek az első amerikai katonák a Fülöp-szigetek déli Basilan szigetére, hogy segítsenek az Abu Szajjaf muzulmán terroristacsoport ellen harcoló helyi katonák antiterrorista kiképzésében. A tervek szerint összesen ötszázan fognak részt venni a félévesre tervezett „gyakorlaton”. A szóban forgó muzulmán fegyveres szervezet célja, hogy független muzulmán államot hozzon létre a több mint hétezer szigetből álló délkelet-ázsiai ország déli szigetein, amelyeken a muzulmánok vannak többségben. A manilai ellenzék élesen támadja Gloria Macapagal Arroyo államfőt az amerikai katonai segítség igénybevételéért. (MTI)