A tervezet szerint a magyar törvény diszkriminálja Szlovákia nem magyar nemzetiségű polgárait, ezért „ellenstátustörvénnyel kell biztosítani a polgárok egyenjogúságát”. A javaslat kilátásba helyezi, hogy a magyarigazolvánnyal rendelkező szlovákiai magyarokról nyilvántartást vezetne a szlovák rendőrség, s ezt minden állami szervnek és közügyi hivatalnak a rendelkezésére bocsátaná, amelyek megvonnák a gyermekgondozási segélyt, a családi pótlékot, az egészségügyi támogatást és minden hasonló juttatást a „jogszabály hatálya alá eső polgáruktól”.
A tervezet a Kereszténydemokrata Mozgalom indítványához hasonlóan 90 százalékos adót javasol kiróni a Magyarországon kapott támogatásokra, s ugyancsak betiltana minden olyan szervezetet, amely a „szomszédos ország pénzéből fejti ki tevékenységét”. A kormány a tervezetet elutasította, azonosult a kormány jogalkotó tanácsának véleményével, amely szerint a javaslat „diszkriminálná Szlovákia polgárait nemzetiségi alapon”. A kormány azt javasolja a parlamentnek, hogy ne tárgyaljon a nemzetiek indítványáról, amelyet várhatóan a jövő héten vitat meg a pozsonyi törvényhozás.
A Magyar Koalíció Pártja (MKP) nem lát jelentős különbséget a két tervezet között, mindkettőt magyarellenesnek és diszkriminatívnak tartja, jelentette ki Bugár Béla. A magyar párt elnöke elsősorban a kereszténydemokraták magatartását bírálta, s elmondta, amenynyiben nem változtatnak mostani álláspontjukon, az MKP nem lép be az őszi választások után olyan kormánykoalícióba, amelyben Ján Carnogurskyék is ott lesznek. A kereszténydemokraták közzétett törvénytervezetéről pedig sem két-, sem többoldalú tárgyaláson nem hajlandó részt venni az MKP.
A szlovák politikai pártok „felelőtlen” magatartását bírálják nyílt levelükben azok a szlovák független értelmiségiek, akik tavaly Szlovákia európai csatlakozása érdekében arra szólították fel ugyancsak nyílt levélben az
MKP-t, hogy ne lépjen ki a pozsonyi kormánykoalícióból. A levélírók utólag nyilvánítják ki köszönetüket a magyar párt vezetőinek, amiért nem hagyták el a kormánykoalíciót, s az ország érdekeit szem előtt tartva „igazi államférfiként” viselkedtek. Most a szlovák politikusoktól kérik ugyanezt, felháborodással elítélve azt a „magyarellenességet”, amelyet „szűk pártérdekek miatt” tartanak napirenden. A levél aláírói szerint a szlovák politikának a magyarellenes kampány helyett „higgadt, tárgyszerű párbeszédre kellene törekednie Magyarországgal, hogy kölcsönösen elfogadható kompromisszumos megoldást találjanak”. Az aláírók között van többek között a nemzetközi hírű emberjogi harcos, Miroslav Kusy professzor, a pozsonyi Közgazdasági Egyetem rektora, Juraj Stern professzor, továbbá a kiváló humorista Július Satisnky és az elismert színművész Emília Vásáryová.
***
TOVÁBB TÁRGYALUNK SZLOVÁKIÁVAL. A magyar parlament döntésétől is függ Szlovákia NATO-tagsága. Orbán Viktor miniszterelnök álláspontja szerint a kedvezménytörvény ügyében érdemes Szlovákiával továbbra is tárgyalni, mert a rendszeres eszmecsere nélkül biztosan romlana a két ország kapcsolata. „Tárgyalni akkor is kell, ha ebben a pillanatban nem látjuk, hogy mi lenne az a megoldás, amely a legális, törvényes és indokolt magyar igényeket, illetve az ezzel szemben felhozott – szerintem nehezen indokolható – szlovák szempontokat egyaránt magába foglalná” – fogalmazott Orbán Viktor. A kormányfő szólt arról, hogy a Szlovákiában is közelgő választások előtt semmi biztatót nem lát a szomszédos ország belpolitikai életében. A miniszterelnök szerda reggeli rádióinterjújában kitért arra, hogy a kedvezménytörvényen kívül Magyarországnak és Szlovákiának még jó néhány közös ügye van, például a NATO-bővítés, illetve az európai uniós csatlakozás kérdése. A kormányfő utalt arra, hogy Szlovákia szeretne bekerülni a NATO-ba, a magyar parlamentnek pedig meg kell vitatnia, és ha helyesnek tartja, jóvá kell hagynia a szomszédos ország csatlakozását.
Amerikai jelentés az emberi jogokról Magyarországon: nem voltak visszaélések
