Prágában kísért a feldolgozatlan múlt

Hosszú éveken át sosem szentelt akkora teret Magyarországnak, magyar politikus megnyilvánulásának a cseh sajtó, mint ezekben a napokban. Jóllehet a rendszerváltás után a kollektív bűnösség elvéből kiinduló Benes-dekrétumok kérdése a cseh–német kapcsolatok örökzöld témája, Prága Németország irányában sosem reagált ilyen hevességgel és hangerővel, mint most. Milos Zeman cseh kormányfő tegnap a prágai közszolgálati rádiónak nyilatkozva a tőle megszokott stílusban így vélekedett: „A múlt szellemének élesztgetése, a nacionalista szenvedélyek szítása a politikai impotencia jele, mivel a múlt már nem befolyásolható, ám a politikusok hatással lehetnek a jövőre.” A Lidové Noviny egyébként Szégyenteljes dekrétumok címmel részletesen ismerteti Orbán Viktornak a Kossuth rádió szerda reggeli műsorában elhangzott, a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos véleményét. A Právo című baloldali napilap tegnapi jegyzetében egyébként azt írta, hogy Orbán Viktor a Benes-dekrétumokat érintő kijelentésével a cseh politika csődjére is rámutatott. Míg a szociáldemokrata kormány és az ellenzéknek számító Polgári Demokrata Párt (ODS), valamint más parlamenti pártok vezetői hallani sem akarnak a hírhedt jogszabályok érvénytelenítéséről, a sajtóban egyre többen – ismert közírók és történészek – tekintik tarthatatlannak a benesi dekrétumok jelenlétét a cseh jogrendben.
A hivatalos Csehország vezetői, a kormányfőtől a képviselőház elnökén át a külügyminiszterig, a dekrétumokat már régen nem alkalmazott, „kihűlt” jogszabályként értelmezik, hangoztatva, hogy hatálytalanításuk megnyitná az utat a második világháborút lezáró békeszerződések revíziója előtt.
A dekrétumok melletti kiállás a cseh politikai színtér szereplői részéről egyértelműen a hagyományosan németellenes és Benest nagy államférfinak tekintő választók érzelmeire kíván hatni. A cseh politikában ugyanúgy továbbra is fontos tényező a „német kártya”, mint Szlovákiában a „magyar kártya”. Valószínűtlen tehát, hogy különösen a választások előtt bármelyik politikus vállalná az igazság kimondását a németek és a magyarok kiűzésének igazi okairól. Hiszen, amint Ján Mlynarik történész írta, az elűzött németek nyolcszázmilliárd korona értékű vagyont hagytak Csehországban, és – a hivatalos statisztikák szerint is – a múlt század ötvenes éveiben a cseh határvidéken több mint kétezer szudétanémet várost, falut és tanyát tettek a földdel egyenlővé.