Mintegy 13 milliárd forintnyi többletbevétele keletkezett az iparűzési adóból a fővárosi önkormányzatnak, így a közgyűlés tegnapi ülésén módosították az idei költségvetési rendeletet. A napirend tárgyalásakor személyeskedő vita alakult ki Atkári János főpolgármester-helyettes, illetve az MSZP- és az SZDSZ-frakció között. A szabad demokrata főpolgármester-helyettes ugyanis összesen 811 millió forinttal emelte volna meg az idei büdzsé bevételi és kiadási oldalát, az MSZP- és az SZDSZ-frakció közös módosító indítványában azonban további mintegy kétmilliárd forint elköltését javasolta. A vitában Atkári János főpolgármester-helyettes szakszerűtlennek minősítette a koalíciós frakciók módosító indítványát. A főpolgármester-helyettes úgy fogalmazott: „ezt szakmai szempontból olyan mértékben vagyok kénytelen voluntarizmusnak minősíteni, amivel már politikailag sem tudok közösséget vállalni”. Szerinte ugyanis technikailag lehetetlen módon kívánják előteremteni a szükséges forrást. A főpolgármester-helyettes előterjesztése értelmében pluszpénzhez jutnak például a tűzoltók, a köztisztviselők, oktatási intézmények, illetve a szociális ellátás néhány területe. Az MSZP- és az SZDSZ-frakció a rendőrséget, a polgárőrséget, a Fővárosi Pedagógiai Intézetet, a pedagógusokat és a szociális területen dolgozókat juttatja plus pénzhez, illetve elengedi a fővárosi kórházaknak korábban adott hiteleket. A vitában Atkári arra hívta fel a figyelmet, hogy a frakciók módosító indítványaival célszerű megvárni a zárszámadást, hiszen csak ekkor tudható teljes pontossággal, hogy mennyi pluszbevétele van a fővárosnak.
Bőhm András frakcióvezető visszautasította Atkári János hozzászólásának hangnemét. Mint mondta, ilyen minősítésre még akkor sincs szükség, ha a hozzászólás tartalma igaz. A bevételi többletből egyébként 5,9 milliárd forint jut a fővárosnak, a többit a kerületi önkormányzatok kapják majd meg.
A Fővárosi Közgyűlés MSZP–SZDSZ-es többségének javaslatára tegnap nyilatkozatban utasították el Tirts Tamás, a Fidesz–MDF–MKDSZ-frakció vezetőjének parlamenti hazaárulózását. Az előterjesztés úgy fogalmazott: a politikus országgyűlési képviselőhöz méltatlan kifejezésre ragadtatta magát. A Fidesz képviselőcsoportja tiltakozásának jeléül kivonult a közgyűlés ülésterméből, ám előtte viszszautasította a baloldal vádját. Az elfogadott nyilatkozat egyébként elítéli a MIÉP angyalföldi képviselőjelöltjének bántalmazását is, a szöveg szerint „még akkor is elítéljük, ha az eddigi rendőrségi vizsgálatok alapján a támadásnak semmiféle politikai indítéka nem volt”. Bánovics Tamás MIÉP-es képviselő a vitában azt javasolta, hogy a közgyűlés határolódjon el Horn Gyulától az egyházellenes „kommandó” létrehozásának ötlete miatt, valamint Szabó Zoltán, Toller László és Keller László trágár kifejezéseket használó, illetve gyűlölködő szocialista honatyáktól is. Javasolták továbbá, hogy a nyilatkozatban szereplő – Tirts Tamásra utalva – méltatlan szó helyett a méltó szó kerüljön a szövegbe.
Mind a két kezdeményezésüket elutasította a koalíciós többség. Zsinka László MIÉP-es frakcióvezető úgy vélekedett, hogy az MSZP-t kellene elítélni a sorozatosan törvénysértő kampányeszközeik miatt. Hozzátette: ismét kiderült, hogy az MSZP-ben valóban vannak hazaárulók, hiszen a benesi dekrétumokra vonatkozó kérdésre adott válaszáért Orbán Viktor miniszterelnököt otrombának nevezték. Németh Erzsébet, a szocialisták frakcióvezetője úgy fogalmazott, hogy a személyeskedés a MIÉP-et minősíti.
A közgyűlés nem vette napirendjére a Fidesz–MDF–MKDSZ-frakció javaslatát, amely arra irányult, hogy a közgyűlés hozzon létre egy paritásos bizottságot az 1996-os – magunk által kirobbantott – parkolóóra-beszerzési botrány kivizsgálására. Deák András MKDSZ-es frakcióvezető-helyettes azt szerette volna elérni, hogy a felállított vizsgálóbizottság a korrupciógyanús beszerzésen kívül vizsgálja meg a városházi programvégrehajtó egység „egyelőre kontrollálatlan” működését is. Az MSZP-s és SZDSZ-es képviselők szerint nem történt korrupció, ezért nincs szükség a javasolt testület felállítására. Ismert: 1996-ban közbeszerzési eljárást írtak ki 415 darab parkolóóra beszerzésére, ám a tender lezárása után a programvégrehajtó egység javaslatára plusz 500 ezer francia frankot fizetett ki a Városháza egy francia cégnek.
Ősztől egyszerűsödik a távhődíjak elszámolása. A közgyűlés tegnapi döntése értelmében ugyanis októbertől a Főtáv Rt. külön számlázza a fűtéshez, illetve a melegvíz készítéséhez felhasznált hő mennyiségét. A rendelet hatálybalépése után a lakossági fogyasztók kérhetik a visszamenőleges elszámolást is, amennyiben a társasházban már felszerelték a megfelelő költségmegosztókat.
Bár Tiba Zsolt főjegyző is törvénysértőnek minősítette a javaslatot, a közgyűlés többsége mégis megszavazta az óriásplakátok kihelyezéséről szóló szabályozás módosítását. Az 1998-ban elfogadott keretszabályzat ugyanis számos közterületi reklámhordozó elbontására kötelezi azok tulajdonosait. A rendelet végrehajtására idén január 1-jéig kaptak haladékot a cégek. A mostani módosítási javaslatot az MSZP frakcióvezető-helyettese és az SZDSZ képviselője terjesztette be, mert a reklámcégek további türelmi időt kértek. A döntés értelmében felfüggesztették a korábbi rendelet néhány paragrafusának hatályát, így csak 2004. január 1-jén kell eltávolítani a reklámhordozókat.
Demszky Gábor főpolgármester az esti órákban elnapolta a tanácskozást, amelyet várhatóan a jövő héten folytatnak.
Orbán Viktor: A héten két megdöbbentő hír is napvilágot látott