Zeman kereszttűzben

Joschka Fischer külügyminiszter látogatása és a Prágában megütött békülékeny hangok után is változatlanul keményen bírálja a német sajtó a cseh miniszterelnököt, megkérdőjelezve Csehország európai kompatibilitását. A bajor CSU pedig Berlint támadja elnéző magatartása miatt.

A felek által „nyíltnak és sokoldalúnak” minősített prágai eszmecsere során Milos Zeman kormányfő magyarázatot adott a palesztinokkal és a szudétanémetekkel kapcsolatos nyilatkozatairól, és ezt a magyarázatot Fischer el is fogadja. Zeman utalt arra, ő is támogatta a szudétanémetek kollektív bűnösségét elítélő cseh–német nyilatkozatot, és javasolta, hogy kárpótolják az antifasiszta szudétanémeteket. A német diplomácia vezetője örömmel konstatálta, hogy Csehország a jövőben is azonosul az EU közel-keleti politikájával. Günter Verheugen, az Európai Unió csatlakozási biztosa is elfogadta Zeman magyarázatát.
Nem így a német sajtó. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint például Milos Zeman nyilatkozataiból kitűnik, hogy a cseh politikai vezetésnek a múltbeli kitelepítésekkel kapcsolatos álláspontja nem közömbös a jelen és a jövő szempontjából sem. Az uniós csatlakozási tárgyalásokon eddig nem játszottak szerepet a benesi dekrétumok, de mint a lap megjegyzi, a kitelepítésnek mint a konfliktusmegoldás legitim eszközének vállalása, amely Zeman szájából hangzott el, új megközelítést kíván. Zeman magatartása ugyanis ellentétes azzal az etikai fundamentummal, amelyen az Európai Unió nyugszik.
Jan Kavan külügyminiszter ugyanakkor abszurd elképzelésnek tartotta, hogy Eduard Benes csehszlovák államfő II. világháború után kiadott dekrétumai megakadályozhatnák Csehország csatlakozását az Európai Unióhoz. Mint mondta, a dekrétumok a cseh jogrend részét képezik, s nincs semmi ok arra, hogy megszüntessék őket. Jan Zahradil, az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt (ODS) árnyék-külügyminisztere úgy fogalmazott: „bizonyos érdekcsoportok” egyre nagyobb nyomást gyakorolnak Prágára, hogy Csehország csatlakozását az Európai Unióhoz olyan dolgokkal hozzák összefüggésbe, amelyek a II. világháború után kialakult jogi és vagyoni állapot megváltoztatásához vezethetnének. Szerinte ilyen nyomás leginkább Ausztriában s részben Németországban is érezhető. Két ellenzéki párt – a Kereszténydemokrata Unió–Csehszlovák Néppárt, illetve a Szabadság Unió–Demokrata Unió – közben felszólította a kormányfőt, hogy mondjon le tisztségéről, mert botrányos kijelentéseivel súlyosan megsértette a Cseh Köztársaság érdekeit.
Zeman azonban továbbra sem tesz lakatot a szájára. Ismét élesen bírálta és Hitlerhez hasonlította Jörg Haider karintiai tartományfőnököt, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) volt vezetőjét. „Meggyőződésem, hogy Haider úr nem a Cseh Köztársaság számára jelent veszélyt, hanem az Európai Uniót veszélyezteti, éppen úgy, ahogyan Hitler veszélyeztette Európát” – jelentette ki Zeman.
***
Pozsony és Prága elutasítja a bírálatot. „Függetlenül Orbán Viktor véleményétől, a cseh kormány álláspontja ebben a kérdésben változatlan” – jelentette ki Orbán Viktor brüsszeli kijelentésére reagálva Vladimír Spidla miniszterelnök-helyettes. A szlovák Markíza televízió egyenesen arról beszélt, hogy Orbán ultimátumot intézett Pozsonyhoz és Prágához. A szlovák külügyi szóvivő nem látja okát annak, hogy „átértékelje vagy felülbírálja – a történelmi ténynek számító Benes-féle dekrétumokat, mint ahogy annak sem, hogy megkérdőjelezze a potsdami konferencia eredményeit. Ursula Stenzel, az Osztrák Néppárt (ÖVP) európai parlamenti frakcióvezetője, az EU–cseh parlamenti vegyes bizottság elnöke ugyanakkor nyomatékosan üdvözölte Orbánnak a parlament külügyi bizottsága előtt elhangzott kijelentéseit. A magyar kormányfő kérdésre válaszolva úgy vélekedett, a benesi dekrétumok nem állnak összhangban az EU jogrendjével, így Magyarország azt várja, hogy az EU-csatlakozás után ezeket automatikusan törlik Csehország és Szlovákia jogrendjéből.