A Király utca

Az Erzsébet- és a Terézváros határán futó Király utcában 1847-ben épült a képen látható, az egykoron itt lakó Krúdy regényeiben is felbukkanó Pekáry-ház.
A Király utca eredetileg azon dűlők egyike volt, amelyeken az 1700-as évek közepétől a Városerdőt lehetett megközelíteni. Ebből nőtt ki a városrész legfontosabb útvonalává, amelyen a Sugárút, azaz a mai Andrássy út megépüléséig a városrész közlekedésének nagy része zajlott. Az 1783-as zsidótörvényekkel, amely biztosította a zsidóság betelepedését a városba, a Király utca a Belváros mellett a legjelentősebb kereskedelmi központtá vált. A gyarapodó kereskedőréteg gyönyörű lakóházakat építtetett, és egyre-másra nyíltak a legkülönbözőbb üzletek, kávéházak és mulatók, hamarosan pedig az omnibusz-közlekedés is megindult. Természetesen Pest előkelő polgárai is szívesen építkeztek a negyedben, amelynek számos jelentős középületét és lakóházát neves építészek – főként Pollack Mihály és Hild József – tervezték. A XIX. század második felében már többek között jónevű szappan-, jégszekrény-, kártya-, bőröndgyár és cukorkaüzem működött a környéken. A hetvenes évektől egymás után nyíltak a híres mulatók, így a Kék Macska vagy a Somossy- orfeum, amelyben 1903-tól a Király Színház társulata kapott helyet. A sűrűn lakott Király utcában az 1870-es évekre már több mint 7500-an éltek, és központi szerepét csak a millenniumra vele párhuzamosan kiépült Sugárút megnyitása után vesztette el.

Számtalan híres lakója volt, közülük az egyik legismertebb Krúdy Gyula. Az író, aki – Pest-Buda minden zugában otthon érezte magát, és ideiglenes, sőt állandó lakhelyeit is meglehetős sietséggel váltogatta – fiatal korában, első házassága idején élt a Király utca itt látható impozáns épületének első emeletén. A nála hét évvel idősebb Spiegler Bellával kötött házassága ugyan nem volt hosszú életű, sőt a nagy író ennek az időnek is csak töredékét töltötte otthon – szívesebben időzve a Royal, az Astoria és a Meteor szálló falai között – ám az épület falán ma is látható emléktábla őrzi egykori neves lakóját. A ház, miként a környék is, gyakran feltűnt Krúdy regényeiben, novelláiban. A háromemeletes sarokházat 1847-ben építtette Pekáry Imre, volt városi alkapitány, Brein Ferenc tervei alapján. A romantikus stílusú, gazdagon díszített létesítmény építészeti hangsúlya a levágott sarokra került. A kapu felett mellvédes erkély, két oldalán, mélyített fülkében pedig egy-egy magyar vitéz szobra látható. Az építésekor a homlokzat dekorálására használt – akkor még egyeduralkodó – mészkő díszítés az 1870-es évekre hullani kezdett, ekkor újították fel először. A műemlék épület a második világháború alatt jelentős sérüléseket szenvedett, amit csak 1965-re állítottak helyre, de mára ismét tatarozásra szorulna.
A Csányi utca szemközti sarkán álló, bal oldalt látható kétemeletes, romantizáló, késő klasszicista ház emeletén lakások, földszintjén üzeltsor található. Eredetileg patikaháznak épült, amire a felső szintjén ma is látható padlás szellőzőnyílásai is utalnak. A Király utcára nyíló Szent Teréz gyógyszertárat elsőként Pollack József gyógyszerész, majd 1857-től Neuhauser János vezette. Ma mindkét saroképületben egy-egy bankfiók működik. (G. R.)