Ankara óv Irak megtámadásától

Törökország nem akar háborút a szomszédos Irakban, mert abban maga sem maradna sértetlen – nyilatkozta lapunknak a terrorellenes háború esetleges kiterjesztéséről a napokban Budapesten járt török külügyminiszter. Ismail Cem szerint Törökország befogadásához az EU részéről is szükség van annak eldöntésére, hogy az európai közösség világi alapokon nyugvó társulás.

Törökországban fegyorsultak az európai uniós tagságra való felkészüléssel kapcsolatos reformfolyamatok. Ezek némelyike – így például a halálbüntetés eltörlése – azonban kemény ellenállást vált ki bizonyos politikai erőkből. Meghiúsíthatják-e ezek a török csatlakozást azáltal, hogy a közvéleményt az EU-tagság ellen hangolják?
– Nem állítanám, hogy politikai erők hátráltatják Törökország uniós csatlakozását, inkább azt, hogy sokféle vélemény fogalmazódik meg nálunk e folyamat lendületéről, bizonyos részleteiről, és ezek időnként ütköznek egymással. Érthető is, hiszen Törökországnak közel 70 millió lakosa van, történelmi fejlődése is eltér a többi tagjelöltétől. Befogadása az EU részéről is kollektív döntést követel arra nézve, hogy az uniónak világi alapokon kell nyugodnia. Az alkalmazkodási folyamat török részről sem egyszerű, hiszen egynémely vonatkozásban mi elmaradtunk a demokratikus fejlődésben, és ezt a hátrányunkat most be kell hoznunk.
– A ciprusi kérdés is Törökország uniós tagságának egyik hátráltatója. A jelenlegi EU-elnök, Spanyolország miniszterelnöke nemrégiben Cipruson járt, s azt nyilatkozta, hogy a sziget megosztottsága nem lesz akadálya a görög rész uniós tagságának. Akkor mi a tétje a két közösség vezetői között gyorsított ütemben folyó egyesítési tárgyalásoknak?
– A párbeszéd reményt keltő, de önmagában még nem elég a megoldáshoz. A ciprusi görög közösséget jelenleg semmi sem ösztönzi a kompromisszumra. Ennek a helyzetnek az elfogadása azonban politikai rövidlátásra vall, hiszen ha nem találunk mind a két fél számára elfogadható megoldást a sziget egyesítésére és a görög rész egyoldalúan csatlakozhat az európai integrációhoz, a ciprusi török közösség úgy dönthet, hogy egyesül Törökországgal. Egy ilyen lépés mindenki számára bonyolultabb helyzetet teremtene, ezért mi török részről mindenkit arra ösztönzünk Cipruson, hogy találjanak kölcsönösen elfogadható megoldást. Meglátásom szerint most a görögökön áll, hogy eldöntsék: egységes Ciprust akarnak, két állam valamiféle közösségét, avagy tovább haladni a megkezdett külön úton.
– Ez azt jelenti, hogy a török közösség beleegyezne a föderatív államba az eddig szorgalmazott konföderatív berendezkedés helyett?
– Hitünk szerint kölcsönösen elfogadható megoldás lehetne a két közösség alapvető igényének – görög részről ez az egyetlen nemzetközi jogi szubjektum fenntartása, török részről a „status quo”, vagyis a létező ciprusi török állam elismerése – ötvözése.
– Törökország szomszédos egy olyan országgal is, amely mostanában gyakran szóba kerül a terrorellenes hadműveletek következő célpontjaként. A világsajtóban hírek kaptak lábra a konkrét török közreműködésről egy esetleges Irak elleni háborúban, sőt arról is, hogy mit kapna ezért cserébe. Ön szerint mit nyerhetne és mit veszíthetne Törökország egy ilyen háborúval?
– Álláspontunk ebben a kérdésben egyértelmű: egy esetleges Irak elleni hadművelet fölöttébb kedvezőtlen következményekkel járna Törökországra nézve. Ezért azt tanácsoltuk iraki szomszédainknak, hogy tartsák magukat az ENSZ-határozatokhoz, és tegyenek tanúbizonyságot a békés és tárgyalásos rendezésre való hajlandóságukról minden releváns nemzetközi tényezővel szemben. Ez a török álláspont mit sem változott, s ettől mi nem várunk sem előnyöket, sem hátrányokat. Mindössze csak nem akarjuk, hogy tűz üssön ki a szomszédságunkban, mert annak lángjai minket is megperzselnének.