„Amit most látunk, az a Nyugat hanyatlásának a kezdete”

A Tiencsinben megtartott csúcstalálkozó és a Pekingben rendezett nagyszabású katonai parádé világosan jelezte: a globális erőviszonyok átrendeződése felgyorsult. A folyamatot Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő lapunknak értékelve úgy fogalmazott: „Ez kimondhatóan a Nyugat hanyatlásának a kezdete!”

Vlagyimir Putyin orosz elnök, Hszi Csin-ping kínai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök beszélgetnek egymással a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 2025-ös államfőinek tanácskozásának kezdete előtt Tiencsinben. A kézfogás gesztusa Fotó: Szergej Bobilev Forrás: Anadolu/AFP

A nagyszabású katonai parádén több világvezető is részt vett, köztük Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsong Un, Észak-Korea vezetője. Az ünnepség és a Sanghaji Együttműködési Szervezet azt megelőzően Tiencsinben megtartott demonstratív csúcstalálkozója, melyen a globális Dél szinte összes állama részt vett, jelezni kívánta Kína és a Kelet folyamatosan növekvő katonai és geopolitikai súlyát is.

Hszi Csin-ping beszédében hangsúlyozta, hogy Kína elkötelezett a béke fenntartása mellett, ugyanakkor kész megvédeni érdekeit és szuverenitását. 

A felvonuláson modern haditechnikai eszközök – rakéták, páncélozott járművek és repülőgépek – is láthatóak voltak, amelyek a kínai haderő gyors fejlesztését jelzik.

A BRICS összefogása hozza el a Nyugat hanyatlását

A lapunknak nyilatkozó Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő szerint az Egyesült Államok a hidegháború után olyan egyeduralmat alakított ki, amelyből a világ egésze profitálhatott volna, ám Washington ehelyett sokszor erőszakosan csak saját érdekeit érvényesítette.

A 2009-ben alakult BRIC, majd a később kibővült BRICS azt a felismerést testesítette meg, hogy az amerikai elit, az amerikai gazdasági hatalom nem akar alkudozni, és nem szeretné megosztani a globális hatalmát

– mutatott rá a szakértő.

Ennek a kudarcnak egyik szimbolikus bizonyítéka volt az Oroszország–NATO-tanács, amelynek hivatalos célja Moszkva felvétele lett volna az atlanti szövetségbe.

Putyin felismerte, hogy az amerikaiak csak az időt húzzák, és Münchenben mondott egy nagy hatású beszédet, amelyben kijelentette, hogy Moszkva nem tűri tovább, hogy az érdekszférájába avatkozzon az Egyesült Államok

– idézte fel.

Peking és Moszkva szövetsége

Somkuti Bálint szerint az elmúlt évtized egyik legfontosabb fejleménye az orosz–kínai közeledés.

Az az Oroszország és Kína, amelyek 1969-ben még egy rövid fegyveres konfliktust is vívtak egymással, azok szövetségessé váltak. Az orosz vezetés egyértelműen látta, hogy a Nyugatnak még ha kisebb is, de egyenrangú vetélytársa lehet, és európai szinten vezető szerepet tölthet be.

Kína eközben folyamatosan erősödött:

Kína folyamatosan jelenlévő és fejlődő civilizációként megmutatta, hogy helyet követel a világ vezetői asztalánál, de Amerika ezt nem akceptálta. Ez kezdte el a BRICS-et erősíteni és a Sanghaji Együttműködési Szervezetet jelentős tényezővé tenni.

A szakértő úgy fogalmazott, hogy az SCO egyfajta kiegészítő szervezete a BRICS együttműködésnek katonai szempontból is. Ebben pedig az az ország amely a mérleg nyelvét képezte a megerősödő globális Dél és az Egyesült Államok között, az egyértelműen India volt.

Li Qiang kínai miniszterelnök (balra) Narendra Modi indiai miniszterelnökkel (jobbra) tárgyal a BRICS-csúcstalálkozó plenáris ülésén Rio de Janeiróban, Brazíliában, 2025. július 7-én (Fotó: AFP/Pablo Porciuncula)

India térfelet választott

A szakértő szerint a Nyugat óriási hibát követett el, amikor hagyta, hogy India az orosz–kínai tengelyhez közeledjen.

India egy közel másfél milliárdos ország, amelynek a lakossága, a gyártási kapacitása, a földrajzi elhelyezkedése ideális szövetségessé tette volna a Nyugat számára. Ezt az esélyt azonban nem tudták kihasználni. Donald Trump agresszív fellépése a büntetővámokkal kapcsolatban az elmúlt harminc évben a Kelet és Nyugat között ingázó Indiát egyértelműen belekényszerítette ebbe a helyzetbe, ahol – gesztusokat téve ősi riválisának, Kínának is – nem maradt más választása, mint hogy az orosz–kínai szövetséghez csatlakozzon.

Ez Somkuti Bálint szerint a Nyugat egyik legnagyobb stratégiai hibája volt.

Kulturális szimbolika Putyin és Modi kézen fogva történő bevonulása

A szakértő arról is beszélt, hogy Keleten a gesztusok és szimbólumok legalább olyan fontosak, mint a nyilatkozatok.

A kínai tábornokok által készített anyagok például olyan asztrológiai és filozófiai utalásokat is tartalmaznak, amelyek egy modern, nyugati katonai környezetben nem jelenhetnének meg, mert nem lenne tudományos.

Amikor Vlagyimir Putyin kézen fogta Narendra Modit, és úgy vezette oda Hszi Csin-pinghez, ennek nagyon komoly gesztusértéke és üzenete is van. Putyin ebben egyfajta moderátorként és közvetítőként lépett fel a két ország között, ami egyben a béketeremtés gesztusa is

– tette hozzá.

Amíg nincs is minden probléma a két hatalmas ország között lezárva, a három vezető mindent meg fog tenni azért, hogy ez az együttműködés életre keljen, működjön és sikeres legyen

– fogalmazott.

Új világrend születik

Somkuti Bálint egyértelműen úgy látja: a BRICS bővülése, az orosz–kínai szövetség elmélyülése és India csatlakozása történelmi fordulópont.

Ez kimondhatóan a Nyugat hanyatlásának a kezdete!

– összegezte a szakértő.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök, Hszi Csin-ping kínai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök beszélgetnek egymással a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 2025-ös államfőinek tanácskozásának kezdete előtt Tiencsinben. A kézfogás gesztusa (Fotó: Anadolu/AFP/Szergej Bobilev)