Az EU nyugtatja Prágát

Az Európai Unió bővítési biztosa egy keddi nyilatkozatában tagadta, hogy a Benes-dekrétumok konfliktust okoznának Németország és Csehország kapcsolataiban. Günter Verheugen a ZDF televíziónak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy mindkét ország számára világos: a Benes-dekrétumok „idejétmúltak, mivel sem a mai európai jogrendnek, sem a cseh jogrendnek nem felelnek meg”.
Az EU-politikus szerint az igazi kérdést az jelenti, vajon a hatályos cseh jogszabályok, amelyek az elkobzott vagyontárgyak visszaszolgáltatására vonatkoznak, tartalmaznak-e diszkriminatív elemeket. „Amennyiben a válasz igenlő, akkor tenni kell valamit” – szögezte le a bővítési biztos. Verheugen érdekesebbnek tartja azt a kérdést, amelyről voltaképpen szó van a dekrétumok örvén: az elkobzott vagyonok visszaadását. „A cseheknek van egy törvényük, amely a visszaadást szabályozza. Ha ebben a törvényben olyan elemek találhatók, amelyek ellentétesek a mai európai normákkal, akkor ezt a törvényt módosítani kell. A prágai kormány már kinyilvánította hajlandóságát erre. Nem értem hát a nagy hűhót, ehelyett arra volna inkább szükség, hogy visszatérjünk a jószomszédi együttműködéshez” – hangoztatta az EU bővítési biztosa.
Közben Benita Ferrero-Waldner osztrák külügyminiszter határozottan leszögezte, hogy a volt Csehszlovákiával 1974-ben kötött vagyonjogi megállapodásnak nincs köze a Benes-dekrétumokhoz. Wolfgang Schüssel kancellár egy hét végi interjújában azt javasolta Csehországnak, hogy nyilvánítsa „holt jogtalanságnak” a dekrétumokat, és önként ajánljon fel kárpótlást a dekrétumok alapján elűzött szudétanémeteknek. Ezt Libor Roucek cseh kormányszóvivő azzal utasította vissza, hogy Ausztria egy 1974-es megállapodásban vállalta, nem támaszt több igényt. Ferrero-Waldner a Kuriernak kifejtette: az idézett megállapodásnak nincs köze a dekrétumokhoz, amelyekkel kapcsolatban Ausztria azt követeli, hogy szüntessék meg azok jogi hatályát. A miniszter hozzátette, hogy előrelépés a Benes-dekrétumok kérdésében legkorábban a csehországi választások után várható, addig időt kell hagyni Prágának.
***
Dzurinda bizakodó. A szlovák kormányfő reményei szerint a magyar–szlovák kapcsolatokban felmerült problémák csupán átmeneti jellegűek. Mikulás Dzurinda abban bízik, hogy a két ország rövidesen ismét képes lesz a kapcsolatok felélénkítésére, mert a jelenlegi, „nacionalista jegyeket hordozó választási retorika” bízvást rövidesen elcsendesedik. Dzurinda nem személyesen mondta el ezzel kapcsolatos álláspontját, hanem egyik tanácsadója, Miroslav Wlachovsky tolmácsolta azt kedden, a Szlovákia integrációs kilátásait vizsgáló pozsonyi konferencián. Wlachovsky a két ország kapcsolatát és a visegrádi országok együttműködését lefékező okokról szólva a magyar kedvezménytörvény körül kialakult vitát és a Benes-dekrétumok felemlegetését nevezte meg. (MTI)