Tocsik Márta a Fővárosi Bíróság hétfőn kihirdetett elsőfokú ítélete szerint bűnös különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésben és magánokirat-hamisításban, ezért a bíróság négyévi börtönre és 640 millió forint vagyonelkobzásra ítélte, valamint öt évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Liszkai Pétert, az ÁPV Rt. volt vezető jogtanácsosát hasonló bűncselekményekért három év hat hónap börtönre ítélték, és négy évre eltiltották a közügyektől. Szokai Imrét, az ÁPV Rt. egykori elnökét szintén hűtlen kezelésért négy év hat hónap börtönre ítélték, és öt évre eltiltották a közügyektől. A további három volt ÁPV rt.-s vezetőt hanyag kezelésért ítélték el. Lascsik Attila egy év fogházbüntetést kapott, Bessenyei Zoltán és Spanyol József büntetése egy év hat hónap, mindhárom esetben két év próbaidőre felfüggesztve. Vitos Zoltánt, az Arány Rt. volt vezetőjét magánokirat-hamisításért 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság, viszont Boldvai László szocialista képviselőt és Budai Györgyöt, az SZDSZ-hez közel álló üzletembert a zsarolás vádja alól felmentette.
A Fővárosi Bíróság ítéletét Kenéz Andrea bírónő szóban, részletesen indokolta. Először emlékeztetett rá, hogy az ítélet megismételt elsőfokú eljárásban született, az immár hatodik éve tartó sikerdíjügyben. Mint az közismert, a sikerdíjügyben annak idején azért indult büntetőeljárás, mert az ügyészség szerint Tocsik Márta tanácsadónőként érdemi munkát nem végzett, mégis felvett az ÁPV Rt.-től 804 millió forintot az úgynevezett belterületi földekkel kapcsolatban.
Az ügy előzménye az, hogy a privatizált volt állami vállalatok telephelyeiért, az úgynevezett belterületi földekért cserébe ellenszolgáltatás illette meg az önkormányzatokat. A szakértők szerint kb. 70 milliárd járt volna az önkormányzatoknak, de ehelyett a Bokros-csomag költségvetési megszorításainak is köszönhetően, csupán 16 milliárd forint állt rendelkezésre erre a célra. Ezért az ÁPV Rt. az alkudozás mellett döntött, és ebbe az alkufolyamatba vonták be tanácsadóként Tocsik Mártát.
A Fővárosi Bíróság másfél évig tartó tárgyalássorozat után 1999 februárjában hozott ítéletében Vitos Zoltánt, Boldvai Lászlót és Budai Györgyöt bűnösnek mondta ki, Tocsikot és a többi vádlottat felmentette. Ezt az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság 2000 áprilisában hatályon kívül helyezte, és a Fővárosi Bíróságot új eljárásra utasította. Ebben született most ismét elsőfokú ítélet. Az ítélet indoklásakor Kenéz Andrea bírónő kiemelte, hogy a bíróság szerint Tocsik Márta olyan feladatra vállalkozott, amelynek elvégzésére nem volt alkalmas. A bíróság azt is bizonyítottnak látja, hogy Liszkai Péter Tocsik tevékenységét aránytalanul felnagyította, hogy annak tanácsadói alkalmazása indokoltnak tűnjön. A többi négy volt ÁPV rt.-s a bíróság szerint elmulasztotta az állami vezetőktől elvárható gondosságot, kellő körültekintést, amikor Tocsik megbízatásához hozzájárult. A továbbiakban az ítélkező tanács elnöke kifejtette, hogy nem bizonyosodott be, hogy Boldvai és Budai zsarolták volna Tocsik Mártát. A bíróság szerint Vitos Zoltán bűne pedig mindössze annyi, hogy valótlan tartalmú számlákat nyújtott be Tocsik Mártának.
A bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlottak büntetlen előéletét, a per elhúzódását, a kár részbeni megtérülését, és azt, hogy többen a vádlottak közül kiskorú gyermekek eltartásáról gondoskodnak. Súlyosbító körülménynek tekinti viszont a halmazatot és a rendkívül magas elkövetési értéket.
A Fővárosi Bíróság ítélete nem jogerős, az ügyész az első hat vádlott esetében három nap gondolkodási időt kért, Vitos, Boldvai és Budai esetében pedig súlyosbításért, illetve a bűnösség megállapításáért fellebbezett. A vádlottak – kivéve a két felmentettet – felmentésért fellebbeznek, védőik pedig eljárási szabálysértés és az ítélet jogi és ténybeli megalapozatlansága miatt jelentettek be fellebbezést.
*
– Rettenetesen meglepett az ítélet, erre végképp nem számítottam – mondta a Magyar Nemzet kérdésére Jován László, Tocsik Márta védője. Szerinte az ítélet számos ponton megalapozatlan, s az indokláskor több olyan dolog is elhangzott, amiről a büntetőeljárás során egyetlen adat sem merült fel. „Számunkra azért is különös a helyzet, mert Szokai Imre lépett elő váratlanul főszereplővé, Tocsik Márta, már mint az ő bűntársa szerepelt. Ez megdöbbentő, mert az ítélet meghozatala előtt gondosan áttanulmányoztam a büntető törvénykönyv valamennyi szóba jöhető paragrafusát. Az a lehetőség, hogy Tocsik Mártát hűtlen kezelésért ítélik el, mint Szokai Imre volt vezérigazgató bűnsegédjét, meg sem fordult a fejemben.”
Azt hiszem, azzal teszem a legjobbat az igazságszolgáltatásnak, a védencemnek és saját magamnak, ha ebben a helyzetben kizárólag a Legfelsőbb Bíróság előtt mondom el, hogy ez az ítélet miért tarthatatlan – mondta a Magyar Nemzet kérdésére Szokai Imre védője, Bánáti János.
Liszkai Péter, az ÁPV Rt. volt vezető jogtanácsosa a Tocsik-per másodrendű vádlottja lapunknak nyilatkozva kijelentette: a Fővárosi Bíróságon súlyos eljárási szabálysértés történt. Véleménye szerint az ítélet iratellenes. Felhívta a figyelmet arra, az ÁPV Rt. igazgatótanácsának jegyzőkönyveiben le van írva, hogy „kifejezetten hangsúlyoztam az igazgatótanács tagjaié a döntés joga, egyáltalán nem szorgalmaztam a tízszázalékos sikerdíjat sem”. Liszkai az ítélet súlyosságára célozva hozzátette: „ezt nem gondoltam volna, erre egyáltalán nem készültünk. Megdöbbent az ítélet, és az is, hogy az indoklásából kitűnt, a bíróság, a bírónő nem ismeri kellően az ÁPV Rt. működésének számos részletét”.
Farkas Attila, a Fidesz sajtóosztályának vezetője lapunk érdeklődésére elmondta: a Fidesz sem eddig, sem pedig a jövőben nem kommentálja a független magyar bíróság ítéleteit.
Horn Gyula szerint a bíróság ítélete egyértelművé tette, hogy a Fidesz által éveken át méltatlanul meghurcolt Boldvai László és az MSZP nem érintett korrupciós ügyekben. A politikus közleményében úgy fogalmazott: „kormányfőként legfontosabb céljaim közé tartozott a korrupció visszaszorítása, éppen ezért mindig támogattam, hogy vizsgáljunk meg minden olyan esetet, amikor felmerült a gyanúja annak, hogy közpénzt a jó erkölcsbe vagy a jogszabályokba ütköző módon kíséreltek meg elkölteni”.
Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivője a szocialistákhoz hasonlóan értékelte az elsőfokú ítéletet, szerinte a Fidesz-kormány „rettegett” felállítani bármilyen vizsgálóbizottságot az őt érintő korrupciógyanús ügyekben.
Balsai István, az MDF frakcióvezetője azt mondta: pártpolitikusként nem tartja szerencsésnek egy bírói ítélet kommentálását, de mint a Tocsik-ügyet vizsgáló egykori parlamenti bizottság tagja megnyugvással értékeli, hogy a bíróság és a magyar igazságszolgáltatás független a politikától. Hangsúlyozta: szó sem volt arról, hogy bárkinek is a politikai hovatartozása miatt kellett volna a vádlottak padjára ülnie, a bíróság kizárólag a törvények alapján ítélkezik.
Gyimóthy Géza, az FKGP főtitkára úgy vélte, az emberek igazságérzetével nem egyezik az, hogy a bonyolult korrupciós ügyben az érintett politikusok felelőssége nem szerepel az ítéletben.
Lentner Csaba, a MIÉP alelnöke az igazságszolgáltatás csődjének nevezte az ítéletet. Véleménye szerint nevetséges, hogy ez a „gyenge ítélet” csak hat év után született meg. Egyben feltette a kérdést: lehet, hogy a balliberális oldal keze és ideológiája a bíróságokig is elér?
Fradi
Tóth Alex inkább nem fogott kezet: „Nagyon rosszul éreztem magam”
