Szánthó Miklós: Merjük kimondani, hogy Magyarország a világ közepe!

Magyarország arányosan a legtöbb Nobel-díjast adta a világnak, de mit kezdünk ma magyarként ezekkel a sikerekkel? Létezik-e valóban a híres „magyar észjárás”, és miért fontos, hogy kutatásaink szuverén alapokon álljanak? A Marslakók – Magyar tudósok és Nobel-díjasok című vándorkiállítás megnyitóján lapunk ezekről a kérdésekről beszélgetett Szánthó Miklóssal, az Alapjogokért Központ főigazgatójával, a projekt fővédnökével. Szóba került a háborús narratívák hatása, a digitális térben zajló ideológiai küzdelmek, és az is, hogyan próbálnak új politikai szereplők villámgyorsan pozíciót szerezni a közéletben.

2025. 08. 28. 4:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Egy ilyen eseményen természetesen az emlékezés kerül előtérbe, hiszen ez az egyik legfontosabb emberi képesség, amely az orvoslástól a társadalomtudományokon át a politikáig mindenhol jelen van. Mit jelent ma tudományos nagyságainkra emlékezni?

– A legfontosabb talán az, hogy ne pusztán emlékezzünk, hanem tudatosítsuk is magunkban: Magyarország és a magyarság kivételes. Merjünk büszkék lenni arra, akik vagyunk, és merjük kimondani, hogy Magyarország igenis a világ közepe. Ebben biztos, hogy példát vehetnénk az amerikaiakról, franciákról vagy britekről, ők ugyanis kivételesnek látják saját magukat. Ez nemcsak emlékezés kérdése, hanem tudás és hit is, ami hozzátartozik az egészséges nemzettudathoz. Ha mi ugyanis nem hiszünk magunkban, senki más sem fog. Emlékeznünk kell arra is, hogy több mint ezer éve jött ide egy kis nép, idegen nyelvvel, szokásokkal, kultúrával, és mégis megőrizte önmagát. A nyelvünket, hagyományainkat, kultúránkat nemcsak megtartottuk, hanem tovább is adtuk. Az ezeréves magyar államiság tény, a történelmi körülményeket szemlélve mégis maga a csoda. És persze azt se feledjük: nagy birodalmak sem tudtak minket magukba olvasztani, pedig próbálkoztak vele bőven. Az igazi konyakosmeggy a habostortán pedig az, hogy Magyarország lakosságarányosan a legtöbb Nobel-díjast adta a világnak. Ez nem véletlen: a magyar észjárás valóban különleges, világszínvonalú. Az ilyen kiállítások, mint a Marslakók, egyszerre emlékeztetnek és megerősítenek bennünket ebben. Itt az ideje elfelejteni azt a balliberális beidegződést, hogy „merjünk kicsik lenni”. A magyar jobboldal ezzel szemben azt mondja: tegyük újra naggyá Magyarországot!

Szánthó Miklós szerint ha mi nem hiszünk magunkban, senki más sem fog
Szánthó Miklós szerint ha mi nem hiszünk magunkban, senki más sem fog
Fotó: Alapjogokért Központ

A „marslakó” becenév nemcsak a magyar tudósok szokatlan gondolkodásmódjára, hanem a magyar nyelv különös hangzására is utalt. Orbán Viktor miniszterelnök is többször hangsúlyozta, hogy a magyar nyelv meghatározza a magyar gondolkodást. Ön is így látja? Van sajátos magyar észjárás?

–Határozottan úgy gondolom, hogy van. A nyelv és az a kulturális közeg, amelyben felnövünk, erőteljesen befolyásolja a gondolkodásunkat. Nem írja felül a teremtés szabályait, de irányt ad. Mondhatják persze, hogy a magyar búskomor, sírva vigad, sok tragédiát cipelt végig. Igen, ez igaz, de túléltük. És ezt a túlélőképességet a nyelvünkön keresztül is ki tudjuk fejezni. Hány egykori európai nép tűnt el vagy nem beszélik már az eredeti nyelvüket, nem értik saját kultúrájukat! Nálunk nem ez történt. Gondoljunk csak bele: egy több tízmilliós német és egy több százmilliós szláv nyelvi térség közepén a magyar nyelv nemcsak fennmaradt, hanem megőrizte egyediségét. Ez önmagában is rendkívüli. Ráadásul a magyar nyelv kifejezőereje egészen különleges, amely formálja a gondolkodásunkat is – gondoljunk csak a „testvér” szó képiségére. Ez a sajátos észjárás pedig nem véletlenül eredményezett olyan teljesítményeket, amelyekkel a magyarok a tudományban, politikában, művészetben a világ élvonalába kerültek. Úgyhogy igen: a magyar gondolkodásmód létezik, különleges, és büszkék lehetünk rá.

– Van olyan személy a magyar tudományos vagy kulturális életből, aki önt különösen inspirálta? Akkor is, ha esetleg nem szerepel a kiállításon bemutatott életutak között?

– Nagyon sok mindenkit lehetne felsorolni, akár a Nobel-díjasaink közül, akár a kortársak sorából, én például Kapu Tibort is ide sorolnám. De ha egyetlen nevet kellene kiemelnem a magyar tudományos–kulturális életből, akkor számomra Herczeg Ferenc az, aki igazán inspiráló. Őt annak idején fel is terjesztették Nobel-díjra, de sajnos nem kapta meg. Mégis úgy gondolom, hogy Herczeg Ferenc az egyik legfantasztikusabb magyar író, aki páratlan módon tudott megszólalni a magyarság legnagyobb dilemmáiról és sorskérdéseiről. És ezt nemcsak tartalmilag, hanem nyelvileg is a legmagasabb szinten tette, olyan szépséggel és erővel használta a magyar nyelvet, amire rajta kívül csak nagyon kevesen voltak képesek.

A Marslakók kiállítást a Magyar Brand Egyesület szervezte, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és az Alapjogokért Központ támogatásával. Ön szerint szükség van szuverén kutatási hálózatra Magyarországon?

– Egyértelműen igen. Anélkül, hogy most mélyebb vitákba belemennénk: Magyarország még mindig örököse bizonyos, a kommunizmus idejéből megmaradt struktúráknak. Ezek zárványként élnek tovább egyes tudományterületeken, és sok esetben a mai napig meghatározzák a gondolkodást, a hozzáállást, sőt, a kutatási irányokat is. És legyünk őszinték: ezek nem a szuverenista vagy patrióta hozzáállást képviselik. Márpedig bárki bármit mond, a tudománynak is van ideológiája, akár humán-, akár természettudományról beszélünk. Ha pedig a kutatásokat nem a józan ész és a teremtés valósága és nem utolsósorban a nemzeti érdek vezérli, akkor előbb-utóbb idegen, őrült érdekeket szolgálnak. Elég csak a biológia és a genderideológia összeütközésére vagy „együttműködésére” gondolni. Ezért is van szükség olyan szuverén magyar kutatási hálózatra, amely képes levetkőzni a múltból itt ragadt béklyókat, és valóban magyar szempontok szerint gondolkodik és dolgozik.

Szánthó szerint a Szuverenitásvédelmi Digitális Polgári Körnek nem csak politikai, de tudományos és kulturális kérdésekben is van feladata
Szánthó Miklós szerint a Szuverenitásvédelmi Digitális Polgári Körnek nemcsak politikai, de tudományos és kulturális kérdésekben is van feladata
Fotó: Alapjogokért Központ

– Ön alapította a Szuverenitásvédelmi Digitális Polgári Kört. A tudomány világa is egyre inkább az online térbe szorul, ahol nemcsak a tudás, de az álhírek és az áltudományos nézetek is gombamód szaporodnak. Ezek könnyen közösségeket rombolhatnak. Ön szerint van ezzel dolga a digitális polgári körnek?

– Abszolút. Sőt, szerintem az egész magyar jobboldali, patrióta közösségnek van ebben feladata, különösen ebben az úgynevezett „post-truth”, vagyis igazság utáni korszakban. A balliberális oldal megpróbálja normálisnak beállítani azt, hogy a vélemények is lehetnek tények, és hogy bárkinek a személyes identitása, amit épp magáénak érez, tudományos érvényű valóság. Ez a tipikus álhír, például hogy a férfi és női teremtett nemeken kívül létezne más biológiai nem. Mégis ezeket az állításokat tényként próbálják eladni, és sokszor sikerrel, különösen a globalista, woke-narratíva mentén. Pedig ez pont olyan, mintha valaki szavazással akarná eldönteni, van-e gravitáció vagy nincs. A természeti törvényeket nem lehet politikai trükkel átírni. Ezért van szükség tudatos védekezésre, és itt jön képbe a Szuverenitásvédelmi Digitális Polgári Kör is. Mert ezek, legyen szó a genderideológiáról, a migrációról vagy akár a háborús narratívákról, mind-mind a nemzeti szuverenitás szövetét kezdik ki. 

– Ezek szerint a digitális polgári körök nemcsak politikai, hanem kulturális és tudományos kérdésekben is állást foglalhatnak?

– Miért ne tehetnénk, mikor a másik oldalról „híres színészek” próbálják nekünk elmagyarázni, mi is a „jó élet”? Szerintem az is egy veszélyes tévképzet, hogy meg kell szüntetni a nemzetállamokat, és valami világ- vagy legalábbis európai föderációban kellene gondolkodnunk. Vagy az a narratíva is, hogy „európai érdek” Ukrajnát addig támogatni, amíg Oroszország térdre nem rogy. Ezek valójában ideológiai üzenetek, nem tények, és mind rombolják a nemzeti önrendelkezés szövetét.

– Azt említette, hogy a jobboldalnak egyre aktívabb jelenléte van a digitális térben. Milyen reakciókat vált ki ez a balliberális oldalból, és hogyan látja a közösségi média erőviszonyait ebben a küzdelemben?

– A balliberális oldal úgy viselkedik az online térben, mint egykor a hagyományos médiában: saját felségterületként tekint rá. Úgy vannak vele, hogy a közösségi média az ő kizárólagos hitbizományuk, és éppen ezért rendkívül frusztrálja őket, amikor a jobboldal is belép a játékba, de nem az ő szabályaik mentén szólal meg. Frusztráltak voltak a Megafon megalakulásakor, a jobboldali influenszerek megjelenésekor, a Harcosok Klubjánál, és most újra azok, mert a digitális polgári körök révén a jobboldal egyre erősebben jelen van az online térben is. Nem véletlen, hogy nevetségessé próbálják tenni ezt az eszközt, hiszen ami eddig az ő kizárólagos hangterük volt, most többosztatúvá válik. És ez kikezdi az egyoldalú véleménybuborékokat, melyeket eddig sikerrel fújtak hatalmasra. Ráadásul a közösségi médiában nagyon könnyen kialakul egy elhallgatási spirál, egy apró, de hangos trollhadsereg némaságra képes kényszeríteni a józan sokaságot – ebből kell kitörnünk. Ez az egyik legfontosabb célja a digitális polgári köröknek: összeszervezni a patriótákat a digitális térben, és lehetőséget adni arra, hogy ha kell, együtt lépjenek fel, legyen az egy közösségi platformon vagy akár a való élet.

– Maradjunk kicsit a politikánál: szinte hetente jelennek meg újabb és újabb közvélemény-kutatások arról, hogy „árad a Tisza”. Ön szerint ez tényleges politikai erősödés, vagy csak egy újabb internetes illúzió?

– Ez egy klasszikus optikai csalódás: nyár óta nem árad, inkább apad a Tisza Párt népszerűsége, ezt mutatja amúgy a Nézőpont legutóbbi mérése is. Ennek számos, közéleti eseményekkel jól magyarázható oka van: kiderült, hogy az ukrán titkosszolgálat sikeresen közeledett a magyar baloldalhoz, de elsősorban Magyar Péterékhez; a nyarat elvesztegették és el is vesztették, ráadásul hibát hibára halmoztak – gondoljunk csak a jelentős viharkárokat okozó időjárási anomália kapcsán tett felelőtlen és amatőr kijelentésekre a Tisza Párt vezetője részéről. Ráadásul az orosz–ukrán konfliktusban elfoglalt nyugat-európai pozíció – amelyet a Tisza teljes mértékben támogat – is gyengülni látszik, Donald Trump békestratégiája a magyar miniszterelnök háborúellenes tervének amerikanizált lépéseit követi. Ráadásul Magyar Péterék kiszivárgott adóemelési tervei sokak számára bizonyítják, hogy míg a Fidesz kormányzásával azok is jól járnak, akik nem oda szavaztak, a Tiszaáéval azok is rosszul járnának, akik oda szavaznak.

De a történelmi előzmények is egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy minimum kételkedve nézzünk a baloldali közvélemény-kutatók felméréseire. Nézzük meg az elmúlt 15–16 évet: ugyanez a forgatókönyv ismétlődik minden választás előtt. Volt már ilyen 2013-ban, 2017-ben, 2021-ben is. Minden alkalommal felépítettek egy új „hőst, aki nem hord köpenyt”, akibe a balliberális sajtó, a megmondóemberek és bizonyos közvélemény-kutatók beleprojektálták minden vágyukat, minden illúziójukat. Ugyanez történt Bajnai Gordonnal, Mesterházy Attilával, Vona Gáborral, Jakab Péterrel, legutóbb pedig Márki-Zay Péterrel. Fél-egy évvel a választás előtt hirtelen megjelentek a mérések, miszerint 7, 10 vagy akár 15 százalékos előnyben vannak. Csakhogy ez nem közvélemény-kutatás volt, hanem közvélemény-formálás. A politikatudomány ezt úgy nevezi: „várakozásmenedzsment”, vagyis mesterségesen generálnak reményt a saját oldaluk számára, hogy mozgósítsák a táborukat. Csakhogy ez eddig még egyszer sem vált be. Most is ugyanezt a színjátékot játsszák újra. Egy újabb politikai lufi, amit ugyan fel lehet fújni, de előbb-utóbb ki fog pukkadni. Mert attól, hogy Magyar Péter hangos, és előszeretettel pózol a közösségi médiában, egyre inkább kiviláglik: ő csak egy közepes minőségű politikai importáru.

Borítókép: Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója (Fotó: Alapjogokért Központ)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.