Februárban az amerikai fogyasztói bizalom csökkenését mérte a Conference Board. A decemberi és a januári javulást követően kisebb ijedelmet okozott a fogyasztók vélekedésének ilyen változása. Az egyik legfontosabb indikátor azért érdemli ki a befektetők figyelmét, mert az amerikai gazdasági növekedést kétharmad részben a lakossági vásárlások finanszírozzák. A gazdaságkutatók jelentése kellőképpen megalapozta a közhangulatot Alan Greenspan szerdai beszéde előtt. A nagy tekintélyű gazdaságpolitikus a kongresszusban mondott beszédében arra hívta fel a figyelmet: a recesszióból való kilábalást a lakosság óvatos pénzköltése, az ipari kapacitások túlméretezettsége gátolja. Mindezt tetézik az értékpapírpiacokon meglévő bizonytalanságok. Greenspan szavait erősítette meg egy másik statisztikai adat: januárban 14,8 százalékkal csökkent az új lakások forgalma. Nyolc év óta először következett be ekkora visszaesés az amerikai lakáspiacon. Egy nappal később az előrejelzéseket jócskán túlteljesítő negyedik negyedévi GDP-adat nem tudott fellendülést hozni, noha a 2001 utolsó három hónapjában elért 1,4 százalékos GDP-növekedés majdnem felével több, mint amennyire az elemzők számítottak. Szakértők a kamatok változatlan szinten tartására számítanak a következő időszakban.
Szemben az amerikaiakkal, az Európai Unió polgárainak kedvezőbb jövőképük van, legalábbis ez derült ki több friss kutatói jelentésből. Németországban februárban emelkedett a gazdasági hangulatot és előérzetet mérő Ifo mutatója. Nyugat-Németországban 88,7 pont lett ennek az indikátornak az értéke, amely 2,4 pontos növekedést jelent az előző hónaphoz viszonyítva. A francia statisztikai hivatal mérései is hasonló következtetésre jogosítanak: az üzleti bizalom egy ponttal növekedve 92 pont lett februárban. Az Európai Központi Bank előzetes számai szerint a múlt hónapban átlagosan 2,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az euróövezetben, míg a januári infláció 2,7 százalék. A csökkenő trend arra enged következtetni, hogy az idén végre teljesülhet a közösségben az a kitűzött cél, miszerint a pénzromlást két százalék alá szorítják. Az EKB korábbi, hasonló tartalmú előrejelzéseit inkább kincstári optimizmusként értékelte a tőkepiac, mint elérhető célként.
A múlt héten vegyes képet mutatott a Budapesti Értéktőzsde vezető részvényeinek áralakulása. A BUX 1,16 százalékos heti emelkedése mögött az OTP öt-, valamint a Richter háromszázalékos drágulása, ugyanakkor a Mol és a Matáv 1,1-1,3 százalékos visszaesése húzódik. A Matáv árát ezúttal is a többségi tulajdonos Deutsche Telekomról érkező hírek befolyásolták negatív irányban. A hét derekán a Standard & Poor’s azt a bejelentést tette, hogy a következő két hónapban fog dönteni a Deutsche Telekom hitelbesorolásának felülvizsgálatáról és esetleges lerontásáról. Ha ez bekövetkezne, akkor az szinte automatikusan a DT befolyása alatt álló Matáv besorolásának rontását is maga után vonná. A bejelentés alaposan meghintáztatta a magyar részvény árfolyamát. Az egy héttel korábbi 927 forintról 12 forinttal csúszott lejjebb a kurzus, amit a hét közepén történt nagyobb visszaesés, valamint az ezt követő kisebb pozitív korrekció idézett elő. Szintén a Matáv többségi tulajdonosának eladósodottságával hozzák összefüggésbe a piaci szereplők azt a döntést, miszerint a Matáv nem indul a bolgár telefontársaság privatizációs pályázatán, noha rajta van azon a listán, akiktől a bolgár magánosítók ajánlatot fogadtak volna el.
A Mol terjeszkedésével kapcsolatban friss híreket kaptak a befektetők, viszont a gázüzletág értékesítéséről a napokban nem jött ki új hír. Egyre inkább valószínűnek látszik, hogy a parlamenti választások előtt már nem történik meg a divízió értékesítése, s az olajpapír árának lemorzsolódása is feltehetőleg ezen a piaci vélelmen alapul. Kedden a Mol meghirdette kötvényprogramjának következő aukcióját. Eszerint holnap harmincmilliárd forint értékben értékesítenek – fele-fele arányban – egy- és hároméves futamidejű kötvényeket. Tekintettel a forint tartós erősödésére, a hitelállományon belül a forintban történő forrásbevonás javítja a finanszírozási költségeket.
Új fejezettel bővült a lengyel– magyar privatizációs tárgyalások sora. A privatizációt bonyolító Nafta Polska felújította tárgyalásait a Mollal a gdanski kőolaj-finomító 75 százalékos részvénypakettjének értékesítéséről. Erre azért került sor, mert az eddig kizárólagos tárgyalási joggal felruházott brit konzorcium nem tudott megfelelő pénzügyi biztosítékokat felsorakoztatni az ajánlata mögé.
Piaci pozíciójának megerősítését tűzte maga elé a Mol Romániában. A következő években a magyar társaság a román „üzemanyagtortából” nagyobb szeletet szeretne kihasítani, s a piacvezető Petrom utáni második helyet a Schelltől átvenni. A jelenlegi 42 romániai benzinkút mellé évente nyolc-tíz új kutat szándékoznak az országban építeni.
Érdekesen alakult a két nagy tőzsdei gyógyszergyártó árfolyama. Az Egis kurzusa korábban elmaradt a Richterétől, s pusztán technikai megközelítés alapján az elemzők úgy vélték, hogy az Egis nagyobb ütemben fog emelkedni csak amiatt, hogy a két papír ára közötti hagyományos arány helyreálljon. Voltak is az Egisnek szép napjai, amikor lendületes lépésekkel eredt a Richter nyomába, ám a múlt heti mérleg mégis az utóbbi javára billent, hiszen az utóbbi részvény három százalékkal, követője pedig ennek éppen felével lett értékesebb. Az arány tehát nem javult.
Mához egy hétre egy nullát levágnak az OTP-törzsrészvényekről. A tizedelést a fizikailag kinyomtatott részvények bevonásával és a papírok dematerializálásával kötik össze. Mindamellett, hogy a bankpapír hosszú ideje a befektetők első számú kedvence a BÉT-en, az egy helyi értékkel kisebb árfolyam lélektanilag könnyíti meg a további áremelkedést. A következő hetekben a részvényvásárlók szemében felértékelődik a várható osztalékok mértéke. A Pannonplast április 29-re hívta össze évi rendes közgyűlését, ahol a tavalyi nyereség felosztásáról döntenek majd. Az április eleje az Arago érdekeltségébe tartozó társaságok szempontjából lesz fontos. Másodikán az Eravis tulajdonosai a társaság zártkörűvé alakításáról határoznak. A fő tulajdonos mellett 2,75 százaléknyi részvényt birtokolnak a kisebbségben maradt részvényesek. Egy nappal később a Pick tartja rendkívüli közgyűlését, ahol igazgatósági tagot választanak. A vagyonkezelő birtokolja azt a szavazatelsőbbségi részvényt, amelyet a befektetők aranyrészvényként szoktak emlegetni a hozzá fűződő különleges jogok miatt. Ezzel még nincs vége az Arago-sorozatnak. Április 5-én a cégcsoport vezérhajója, az Arago Befektetési Holding tulajdonosai is összeülnek, s itt is napirendre kerül a tőzsdei kivezetés elindítása. A múlt héten az Arago-részvények 12,3 százalékkal drágultak.
Újabb 25 milliárd forinttal támogatja a kormány Budapestet
