Cegléd Kossuth-ereklyéi

Az 1917-ben alapított ceglédi Kossuth Múzeum mai formájában 1956-ban nyitotta meg kapuit a Múzeum utcai Iparbank épületében. A tekintélyes nagyságú relikviatárban találjuk a kormányzó bútorait, használati tárgyait, sőt még halotti maszkját is. A történeti gyűjteményben számos írásos dokumentáció fellelhető: Kossuth kézírásos leveleit és a róla megjelent cikkeket is őrzik a szakemberek.

Nem messze a fővárostól, Cegléden őrzik Kossuth Lajos személyes tárgyait, használati eszközeit, leveleit. A Kossuth Múzeum ötlete három helybéli nevéhez kötődik: László Pál tanár, Méhes Sándor gyógyszerész és Sárkány József tanár 1917-ben vetette papírra a múzeum megalapításának gondolatát. „Meg akarjuk vetni alapját Czegléden a Városi Múzeumnak, melyben helyet foglalnának: a város gazdasági és kulturális fejlődését mutató néprajzi és gazdasági tárgyak és eszközök, a történelmi beccsel bíró régi leletek és okiratok, a 48-as időkre vonatkozó emlékek és Kossuth-ereklyék, vagyis mindazok a műkincsek, melyek Czegléd város történelmi múltját, helyi vonatkozásában vagy országos kapcsolatában szemléltetik…” – írják felhívásukban.
Miből is állt eredetileg az a gyűjtemény, amely joggal lehetett a Kossuth-relikviatár alapja: 1848 óta a városban őrizték Kossuth „szónoki asztalát” és az emigrációból haza küldött leveleit. A gyűjtők a Kossuth-szobor avatásakor (1902) számos koszorúszalagot magukhoz vettek, ma ezek is a kiállítás megbecsült darabjai. A Pest Megyei Múzeumok című gyűjtemény szerint a városban élő Kossuth Ferenc – a kormányzó legidősebb fia –, majd annak özvegye is támogatta a családi ereklyetár gondolatát, így ők is számos emléktárggyal gazdagították az állományt.
A relikviákat 1917-ben a város református iskolájában helyezték el ideiglenesen, a gyűjtemény csak négy esztendő múlva kapott egy önálló épületet. A II. világháborúban a múzeumi helyiség súlyosan megsérült, a kincsek közel 70 százaléka pedig megsemmisült.
Hosszas egyeztetések után végül 1956-ban megnyitotta kapuit a múzeum azóta is állandó épülete a Múzeum utcai Iparbank épületében. (Korábban Szegfű, majd Marx utca volt).
A háború után újabb kutatómunkák kezdődtek. Ma itt őrzik a kormányzó több bútorát, használati tárgyait, a növénygyűjteményének néhány darabját, sőt még halotti maszkját is. Kossuth Lajos torinói szobája a múzeum állandó kiállításai közé tartozik.
A Kossuth-ábrázolások legtöbb darabját sikerült az intézmény munkatársainak összegyűjtenie. A történeti részlegben kézírásos levelek tucatjait, Kossuthról szóló cikkeket és általa kiadott iratokat tárolnak. A múzeumi könyvtár Kossuth-részlege hazai és európai dokumentációkat is tartalmaz. Az épület előcsarnokában a múzeumbaráti kör tagjai egy emléktáblát emeltek a torinói százas küldöttség 1877-es utazásának 100. évfordulójára.
Az intézmény tevékenységi köre – a Kossuth-emlékek gondozásán túl – a régészetre és a néprajzra is kiterjed, így a templomromok (Kövespart, Nyúlfülehalom, Öregszőlők) területéről előkerült Árpád-kori leleteket és a néhány esztendeje Jászkarajenőn feltárt késő szarmata csontfaragványokat is itt őrzik. A néprajzi részlegben Albertirsáról, Ceglédbercelről, Tápiómentéről összegyűjtött földművelő eszközöket, szerszámokat és népi viseleteket őriznek.