Dzurinda szerint a visegrádi tagországok elemi érdeke az egyeztetés az Európai Unió bővítésével kapcsolatos tárgyalások során, a négy állam együttesen sokkal hatékonyabban léphet fel, mint külön-külön. Mikulás Dzurinda továbbra is „sajnálatosnak” tartja, hogy Orbán Viktor Brüsszelben felvetette a benesi dekrétumok kérdését. A szlovák kormányfő a kedvezménytörvény körül kialakult vitát ugyanakkor nem tartja olyannak, amely „ne lenne lezárható a felek kölcsönös megelégedésére, amenynyiben az elmúlt években tapasztalt higgadt és tárgyszerű tárgyalási hangnemhez térünk vissza”.
Eduard Kukan, a szlovák diplomácia vezetője a szlovák rádió magyar adásának nyilatkozva elismerte: tudják, hogy Orbán Viktor Brüsszelben nem a saját beszédében tért ki a Benes-dekrétumok kérdésére, hanem az Európa Parlament német képviselőjének felvetésére válaszolt.
A szlovák politika reagálását a külügyminiszter azzal magyarázta, hogy „Orbán túlságosan egyértelműen fogalmazott, holott a kétoldalú kapcsolatokban a benesi dekrétumok és a kollektív bűnösség kérdése sosem merült fel”.
*
A Neue Zürcher Zeitung című tekintélyes svájci lap szombaton címoldalán Andreas Oplatka terjedelmes cikkét közölte Közép-Európa történelmi terhei címmel. Az utóbbi hetekben teljesen soha be nem hegesedett sebek szakadtak fel, amikor viszály tört ki az 1945-ben kelt Benes-dekrétumok körül, és sok szemrehányó értetlenséggel fogadták azt a törvényt, amellyel a magyarok az ország határain túl élő magyar kisebbségeket igyekeznek támogatni – írta Oplatka. Prága – és kisebb mértékben Pozsony is – attól tart, hogy a dekrétumok semmissé nyilvánítása nyomán kártérítési követelések áradata indul meg, s Václav Klaus volt kormányfő odáig ment el, hogy követelte a dekrétumok záradék formájában való rögzítését a csatlakozási szerződésben. Kérdés azonban, miféle értékközösség lenne még az unió ebben az esetben” – írja Oplatka.
Budapest
Újabb 25 milliárd forinttal támogatja a kormány Budapestet
