Egyetlen engedély

Összesen 5763 külföldi állampolgár számára adtak ki munkavállalási engedélyt az idei esztendő első nyolc hetében a magyarországi munkaügyi központok, ebből mindössze egyetlenegy esik a státustörvény hatálya alá. A Gazdasági Minisztérium tegnapi közleménye szerint a kedvezménytörvénynek egyelőre nincs kimutatható hatása a külföldi munkavállalásra. Külföldieket elsősorban olyan területeken alkalmaznak, ahol munkaerőhiány van, Észak-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon az itt dolgozó külföldiek alig öt százalékát alkalmazták.
Az Országos Munkaügyi Tanács munkavállalói oldalának soros elnöke, Palkovics Imre a múlt héten a Népszabadságnak kijelentette: nem igazolódtak azok a félelmek, amelyek szerint az Orbán–Nastase-egyezmény következtében a román munkavállalók elözönlik Magyarországot.
A Központi Statisztikai Hivatal szerdán nyilvánosságra hozott adatai szerint az országban csökkent a munkanélküliségi ráta, november és január között 15 600 emberrel többnek volt munkája, mint egy évvel korábban. Nálunk kisebb volt a munkanélküliek aránya, mint az EU-országok átlaga. Egy évvel korábban 4,7 százalékponttal magasabb volt a tartósan munkanélküliek aránya.
Tavaly összesen negyvenezer külföldi munkavállaló dolgozott nálunk engedéllyel, ennek fele Romániából érkezett. A Gazdasági Minisztérium idénre nyolcvanegyezer főben szabta meg a nálunk engedéllyel dolgozó külföldiek számának felső határát, körülbelül ennyi betöltetlen munkahely van jelenleg az országban.
A román munkaerő migrációjáról szóló tavalyi felmérés azt mutatja, hogy a külföldön munkát vállalni szándékozók döntő többsége a schengeni államokba vágyik. Egy román állampolgárnak egész vagyonba kerül elutazni Romániából, hiszen a külföldön tervezett tartózkodás minden egyes napjára ötven eurót kell felmutatni a határon (ha schengeni államba szól a jegy, akkor ennek dupláját), és rendelkezni kell a nem olcsó egészségügyi biztosítással. A múlt héten még az Otopeni-repülőtéren is szigorúan ellenőrizték ezeket, annak ellenére, hogy kicsi a valószínűsége annak: a feketemunkások légi úton érkeznek a Moszkva térre kubikosmunkáért ácsorogni.
Ennyit a tényekről. Kicsit már fárasztó leírni, hogy az ellenzék fölöslegesen riogatta a magyar közvéleményt az országot elözönlő huszonhárommillió román munkavállalóval (lassan ideje volna egy MSZP-kampányígéret-lufieregető bulit szervezni a Hősök terére), kamu az egész. A baloldal és a liberálisok feláldozták volna a parlamentben kilencvenhárom százalékos többséggel megszavazott kedvezménytörvényt azért, mert a román fél kért egy gesztust: elméletileg bárki jöhessen Magyaroszágra dolgozni. Más területeken már nem ennyire kényes a román–magyar együttműködésre az MSZP – a nemzetközi kampánycsapatot és a módszereket például minden további nélkül átveszik Bukaresttől. Iosif Boda, Ion Iliescu 1996-os kampányának vezetője lapunknak nyilatkozva elmondta (lásd szombati számunkat), hogy a magyar választási kampányban előhúzott „román kártya” pontosan a fordítottja a keleti szomszédunknál oly sokszor bevetett „magyar veszélynek”, s a Werber-csapatnak ez a módszere: a külföldi zsoldosok, nem ismerve a helyi viszonyokat, műbalhékat kreálnak, állásfoglalásra készetve a bizonytalan szavazókat.
Romániából mostanában elsősorban nem munkaválallók érkeznek hozzánk, hanem kampánymódszerek.