Cox óvatos választ adott arra a kérdésre, hogy a dekrétumok hátráltatnák-e Csehország uniós csatlakozását. Szerinte most a vita politikailag bonyolultabb, majd hozzáfűzte, e vita fő célja azonban változatlan – a nyári EU-csúcson az uniós bővítés hullámának lezárása. Felszólította a cseh törvényhozókat, vegyenek részt az Európai Parlamentnek az unió bővítésével kapcsolatos idei vitáiban. Cox a Mladá Frontá Dnesnek nyilatkozva, a dekrétumokra utalva, kifejtette: ha nem sikerült semlegesíteni a múlt e hagyatékának pusztító töltetét, az súlyos gondot okozhat az EU bővítésekor.
Elizabeth Jones amerikai külügyminiszter-helyettes az idézett prágai lapnak azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államok hivatalos álláspontja a Benes-dekrétumok kérdésében az, hogy reméli, az érintett országok kormányai megtalálják az utat a kérdés rendezéséhez. Az 1997. évi cseh–német nyilaktozat Washington szerint megfelelő kiindulópont a tárgyalások folytatásához.
A Benes-dekrétumokra is vonatkozó jelentést először tárgyalja az Európai Parlament külügyi bizottsága. A jelentés egyes megállapításai állítólag a dekrétumok diszkriminatív jellegére, hatálytalanításuk szükségességére, valamint politikai és erkölcsi következményeire utalnak.
Bernd Posselt, az Európai Parlament tagja, a csehek és a szudétanémetek közötti megbékélés élharcosa, egyik nyilatkozatában jelezte, a szövetség Prágában állandó tájékoztatási iroda megnyitását tervezi. Ezt szerinte az is indokolja, hogy számos német városban működnek cseh tájékoztatási létesítmények és az a történelmi körülmény is, hogy végül is régen Prága a szudétanémetek fővárosa is volt.
Karlovy Vary üzletközpontjában és a helyi rendőrség néhány szolgálati autóján a múlt héten ismeretlen tettesek „A Szudétaföld a múltban is német volt, és a jövőben is német marad!” feliratú, cseh nyelvű öntapadós plakátokat ragasztottak ki, amelyeken a szudétanémet szövetség jelképe is látható. A rendőrség és az ügyészség megkezdte az eset kivizsgálását.
Csehországnak számítania kell arra, hogy az Európai Unióhoz történt csatlakozása után felül kell majd vizsgálnia a Benes-dekrétumokat – jelentette ki a német külügyi tárca államminisztere. A Süddeutsche Zeitung hétvégi számában megjelent interjúban Christoph Zöpel emlékeztetett rá: 1990 óta minden német kormány arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ominózus rendeletek nem akadályozhatják Prága felvételét a NATO-ba és az EU-ba. „Az európai integráció azonban azt jelenti, hogy egyetlen államban sem létezhetnek olyan törvények, amelyek más európai országok polgárait hátrányosan sújtják. E szempont figyelembevételével minden cseh törvény alávethető az európai jogértelmezés kontrolljának” – fogalmazott az államminiszter. Arra a kérdésre, vajon ez vonatkozik-e a Benes-dekrétumokra is, hozzátette: Németország ezeket nem kívánja szóba hozni, mert ezzel alkalmasint akadályozná Csehország belépését az EU-ba. „Az Európai Parlament részéről elhangzott nyilatkozatok azonban azt mutatják, hogy Strasbourg ezeket a rendeleteket is alá fogja vetni az európai jog szerinti vizsgálatnak. Azután majd meglátjuk” – fűzte hozzá.
Zöpel szerint a német kancellár idén már nem utazik Prágába. Ezt azzal indokolta, hogy a mindkét országban esedékes választások fényében „csöppet sem bölcs történelemértelmezések hallhatók, miáltal egy látogatás magában hordja a jelképes félreértés veszélyét”. Arra a fölvetésre, vajon Berlin nem látja-e szükségét a szudétanémetek egy részét megillető humanitárius gesztusnak Prága részéről, az államminiszter kijelentette: jó volna, ha a választások után a két kormány ilyen értelmű megkereséssel fordulna a német–cseh jövő alapítványhoz. Zöpel szerint ez „anyagilag elviselhető mértékű, inkább csak jelképes kártérítést jelenthetne az átélt szenvedésekért azoknak a szudétanémeteknek, akik a fasiszta uralom idején semmilyen vétket nem követtek el”.
bankjegy
Hamis bankjegyek áraszthatják el az országot
