Februárban lassult a drágulás üteme

Egy százalékkal haladták meg a fogyasztói árak februárban a januári, és 6,2 százalékkal a múlt év februárban regisztrált szintet – közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A maginfláció februárban januárhoz képest 0,6 százalék, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 6,7 százalék volt. Az első két hónapban átlagosan 6,4 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. Februárban a nyugdíjas fogyasztói árindex az előző év azonos időszakához képest 7,2 százalékkal nőtt.

Idén februárban az élelmiszerek drágulása 0,32 százalékkal, a szolgáltatásoké 0,31 százalékkal, a szeszes italoké, dohányáruké 0,17 százalékkal, az egyéb cikkek, üzemanyagoké 0,15 százalékkal, a háztartási energiáé 0,14 százalékkal járult hozzá az előző hónaphoz viszonyított áremelkedéshez, míg a ruházati cikkek körében bekövetkezett árcsökkenés 0,13 százalékkal mérsékelte azt. A központi, illetve az önkormányzati intézkedések árnövelő hatása 0,3 százalék volt.
Az infláció további csökkenése megfelelt az elemzők előzetes várakozásainak. Az MTI által megkérdezett piaci elemzők és gazdaságkutatók szerint a következő hónapokban tovább folytatódhat a fogyasztói árak növekedésének lassulása, de az év második felétől várhatóan megreked ez a folyamat.
Megfelel az előzetes elemzői várakozásoknak a tegnap publikált inflációs adat: Wike Groenenberg, a Schroder Salomon Smith Barney térségi elemzője a távirati irodának azt mondta, hogy a drágulás lassulásában főleg az importigényes termékek árcsökkenésének volt szerepe, ez pedig az erős forintra vezethető vissza. A kosár elemei közül a ruházati cikkek, a tartós fogyasztási termékek és egyéb hasonló áruk egyöntetűen olcsóbbá váltak, s ezek részben vagy teljes mértékben importcikkek, vagyis a forintárfolyam alapvető szerepet játszik belföldi árszintjükben. Groenenberg az év végére 5,5 százalékos éves drágulást jósol.
Adam Slater, a Credit Agricole Indosuez térségi elemzője szerint a drágulás lassulásának mértéke elegendő ahhoz, hogy a jegybank a jövő héten kamatot csökkentsen, nagy valószínűséggel ötven bázisponttal. A szakértő szerint a ház a következő néhány hónapban még nem várja az inflációs ütem gyorsulását, mivel a tavaly év eleji magas inflációs számok pozitív bázishatást gyakorolnak az idei azonos időszaki adatokra, vagyis ennek alapján a 12 havi ütem jelenleg gyakorlatilag automatikusan csökken. A cég azonban az év második felétől már lát erősödő inflációs kockázatot.
Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója arra számít, hogy az első fél évben az infláció 5,7-5,8 százalék körülire csökken. Az év közepétől azonban a kutatóintézet a fogyasztói áremelkedés ütemének stagnálásával, enyhe emelkedésével számol. Az infláció második félévi alakulását jelentősen befolyásolja majd, hogy az új kormányzat hozzálát-e a vezetékes energia és a földgáz árának rendezéséhez – hangsúlyozta az MTI-nek adott nyilatkozatában Hegedűs Miklós. A kutató szerint a választásokat megelőző – és várhatóan az egész évet jellemző – magas bérnövekedési ütem is hozzájárul az infláció második fél évben várt, visszafogottabb mérséklődéséhez.
Hegedűs Miklós felhívta a figyelmet arra, hogy a februári, havi áremelkedés az egyszázalékos átlagot meghaladó mértékű volt a magas munkaerőköltséggel tevékenykedő ágazatokban. Példaként az élelmiszerek fogyasztói árának februári 1,3 százalékos, illetve a szolgáltatások 1,1 százalékos emelkedését említette. A magas importtartalmú termékek ára – a forint felértékelődésének következtében – a jövőben is csak csekély mértékben emelkedik, vagy csökken – vélte a kutató. A GKI várakozásai szerint a fogyasztói árak decemberben 5,7 százalékkal lesznek magasabbak, mint egy évvel korábban, és az intézet az év egészében is ezzel azonos mértékű átlagos inflációra számít.
A GKI által a vártnál jóval alacsonyabb, 4,8 százalékos december/decemberi inflációt prognosztizál Vojnits Tamás, az OTP Értékpapír Rt. elemzője, hozzátéve, hogy a fogyasztói árak második félévi előrejelzése ma még meglehetősen bizonytalan. Kockázatot hordoz az üzemanyagáraknak az év egészében bekövetkező változása – hangsúlyozta az elemző, megemlítve, hogy a világpiaci energiaárakkal összhangban további áremelkedésük sem zárható ki. Vojnits Tamás megerősítette, hogy az iparcikkek árainak stagnálása, illetve mérsékelt ütemű növekedése várakozásaik szerint a jövőben is fennmarad. Az elemző az év közepére öt százalék körüli inflációra, míg a második fél évben a fogyasztói árak hullámzó alakulására számít.