A 3000 éves perui falfestmény relief felfedezése
A Huaca Yolanda lelőhelyen a régészek közel 6 méter hosszú és 2,9 méter magas műalkotásra bukkantak. Ez a perui falfestmény különlegessége, hogy nemcsak színes freskó, hanem relief: a falba faragott formákat kék, sárga, vörös és fekete festékek emelik ki.
„A képek, a díszítési technikák és a kivételes megőrzési állapot miatt ez valóban példa nélküli felfedezés a régióban” – mondta Cecilia Mauricio, a Perui Pápai Katolikus Egyetem régésze.
Mit ábrázol a freskó-relief?
A déli oldalon egy hatalmas madár látható kiterjesztett szárnyakkal, gyémántmotívummal a fején – valószínűleg sas vagy sólyom. Az északi részen növények, csillagok és emberszerű alakok tűnnek fel, amelyek „úgy tűnik, hogy sámánok” – mondta Mauricio.
A sámánok a korszak meghatározó vallási vezetői voltak.
A műalkotás a formatív korszakból (Kr. e. 2000–1000) származik, amelyben a mai Peru területén kialakultak az első összetett társadalmak.
Templomok, civilizációk és különbségek
A falfestmény relief a régészek szerint egy templom fő átriumát díszíthette. A Huaca Yolanda időben egybeesett Chavín de Huántarral, az Andok egyik legfontosabb rituális központjával. A Chavín civilizáció hegyvidéki környezetben élt, ahol fejlett mezőgazdaságot, kohászatot és textilgyártást alakított ki. A chavíni freskók gyakran jaguárokat és hüllőket ábrázolnak, amelyek a dzsungel világát idézik.
Ezzel szemben a Huaca Yolanda-i perui falfestmény relief a tengerparti hagyományokat tükrözi. A faragott és festett felületeken halak, halászhálók és tengeri motívumok jelennek meg, eltérve a hegyvidéki ábrázolásmódoktól.
Veszélyben az ősi örökség
A felfedezés jelentősége ellenére a Huaca Yolanda lelőhely jelenleg nem áll hivatalos védelem alatt. Mauricio a Perui Pápai Katolikus Egyetem közleményében felszólította a kulturális minisztériumot, a regionális hatóságokat és az örökségvédelmi szervezeteket, hogy tegyenek lépéseket a helyszín megóvására. „Meg kell őriznünk ezt a ritka ablakot egy formálódó és kifinomult múltba” – hangsúlyozta a régész.
További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.
