Egy körülkerített, személyzet által üzemeltetett, veszélyes hulladékok elhelyezésére alkalmas terület – ez a hulladékudvar hivatalos definíciója. Az úgynevezett gyűjtősziget pedig a szelektív hulladékgyűjtés elősegítésére, különböző színű és feliratú műanyag konténerekkel kialakított telep, amelyen a hulladékot újrafelhasználás vagy megsemmisítés céljából tárolják, majd elszállítják. A szigeteken a papírt, a műanyag palackokat és fóliákat, a színes és fehér üvegeket, a fémdobozokat fogadják be. Ezeken a telepeken a különleges kezelést igénylő hulladékok is elhelyezhetők, mint például a vegyszerek, akkumulátorok vagy biológiai zsírok.
Nyárig száz, 2008-ig viszont kétezer hulladékszigetet hoz létre a főváros, a szelektív hulladékgyűjtésre pedig mintegy kétmilliárd forintot kíván. A kerületek forgalmas csomópontjaiba kerülő színes konténerekbe a nap huszonnégy órájában lehet majd különválogatva elhelyezni a szemetet.
Néhány éve már kísérleteztek a szelektív gyűjtéssel, de a lakók szétválogatás nélkül dobták az anyagokat a tárolóba, a közterület-fenntartók pedig a többi kommunális szeméttel együtt szállították el az edények tartalmát, így a kezdeményezés kudarcba fulladt. Az illetékesek most sem biztosak abban, hogy a tartályokba csak olyan hulladékfajta kerül, ami odavaló, ezért az üzemeltető Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. kezdetben a hulladékfeldolgozó cégeket bízza meg a válogatással, tervei szerint két év múlva pedig felépíti saját szelektáló részlegét.
Nemrégiben elkészült a fővárosi önkormányzat – eddig nem létező – környezetvédelmi programjának a tervezete. A városvezetés szerint a kommunális hulladék begyűjtése jelenleg majdnem százszázalékos, de hasznosítása, tárolása fejlesztésre szorul. Nagy előrelépést remélnek a rákospalotai égetőmű rekonstrukciójától, amelynek munkálataira egy évtizede várnak a fővárosi polgárok.
Egyelőre maradnak a bővülő hulladékudvarok, amelyek ellen viszont több kerületben tiltakozik a lakosság.
Ferencvárosban nemrégiben lakóházak közvetlen közelében jelöltek ki területet hulladékudvar létesítésére. A három épület által körbezárt udvarra több lakás ablaka nyílik, a szellőztetés pedig így megvalósíthatatlanná válhat. A lakók tiltakoznak, azt állítják, hogy velük nem egyeztettek, az önkormányzat szerint viszont az itt tárolt hulladéknak nem lesz mindent átható szaga.
Pesterzsébeten nincsen hulladékudvar, egyet próbáltak kialakítani, de a kezdeményezés, az ügyben meghirdetett lakossági fórumon tapasztalt tiltakozás miatt kudarcba fulladt. A kerület túlságosan beépített, a lakosság a zöldterületeket félti, sőt az önkormányzatnak sincs olyan telke, amely teljesen üresen állna. Az ott lakók inkább kifizetik a szemétdíjat, minthogy elfogadják azt a tényt, hogy a szemétudvarok megléte valóban az ő életüket és környezetüket hivatott segíteni.
A XVIII. kerületben még különbuszt is indítottak volna más kerületek meglévő hulladékudvarainak megtekintésére azért, hogy megmutassák a lakosoknak, igényesen és szagmentesen is lehet a szemetet tárolni, de érdeklődés hiányában az udvar meglátogatása elmaradt.
Zuglóban két hulladékudvar van, a Füredi úton, illetve a Kacsóh Pongrác úton. Négy hulladéksziget területét is kijelölték, a Füredi és a Vezér út, a Nagy Lajos király és a Mogyoródi út, a Miskolci út és az Ungvár utca kereszteződésénél, illetve a Kassai téren.
Budapesten jelenleg tizenkét kerületben van működő hulladékudvar, a Fővárosi Közgyűlés februári ülésén azonban több száz helyszínt elfogadtak udvarok és gyűjtőszigetek kialakítására, az érintett kerületekkel egyeztetve. Így a városvezetés szerint mindegyik városrészben megvalósulhat a szelektív hulladékgyűjtés lehetősége. Azokkal a kerületekkel, ahol egyelőre nem találtak megfelelő helyet a gyűjtőszigetek kialakítására, a főváros még tárgyal. Illés Zoltán az üggyel kapcsolatban lapunknak elmondta: a hulladékudvarok kialakítása egy elhibázott koncepció a főváros részéről. Úgy gondolja, hogy inkább a szelektív hulladékgyűjtést kéne általánossá tenni, követve az Európai Unió példáját. A fő cél, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen, csak a szükséges csomagolóanyagokat felhasználva, amelyet újrahasznosítani, illetve fizikai, kémiai eljárás útján semlegesíteni lehet. – A szemetet csak abban az esetben szabad elégetni, ha a felszabaduló energiát vissza tudják forgatni hő vagy elektromosság formájában – tette hozzá a bizottsági elnök. Elmondta azt is, hogy külföldön bejáratott példák alapján a bevásárlóközpontokban kellene kialakítani a szelektív hulladékok átvevőhelyét, mert az emberek szívesebben mennek a bevásárlóközpontokba hétvégén, ahol egyben a szétválogatott szemetet is leadhatnák az újrahasznosítás jegyében.
– A főváros spórolni akar az elszállítással, ezért alakítja ki hulladékudvarait – állítja Illés Zoltán, aki szerint, ha épületenként, különböző konténerekbe gyűjtenék a szemetet, máris nagyobb eredményt érnének el.
Tisza Párt
Magyar Péter a brüsszeli parancsot hajtaná végre a Tisza-adóval
