Folytatódik az e-volúció?

A Taylor Nelson Sofres Information Technology 2001. július—augusztus hónapjaiban hat ország (Dánia, Franciaország, Japán, Szingapúr, Nagy-Britannia, Amerikai Egyesült Államok), összesen 555, az internethez kapcsolódó termékekért és szolgáltatásokért felelős IT-vezetőjével készített online interjút az internet felhasználási területei és a vállalatokon belüli internetes kultúra témakörében.
A válaszadók negyven százaléka tíz—száz fős, hatvan százaléka száz fő feletti vállalatok IT-menedzsereinek köréből került ki. Magyarországon a Taylor Nelson Sofres Modus InterBusiness néven, rendszeres telefonos megkérdezés keretében, azonos mintán, hasonló kérdéseket vizsgál, amelyből negyedévente készít rendszeres jelentést. A jelen írás célja, hogy a hazai vállalati eredményeket elhelyezze ebben a nemzetközi környezetben, különös tekintettel az internetre és az IP alapú információáramlásra. (Meg kell jegyeznünk, hogy Magyarország internetes fejlettségét tekintve elmarad az említett hat országtól, de a cél nem is az összehasonlítás, hanem a jövőbeli fejlődés lehetséges irányvonalainak felvázolása.)
A kutatásba bevont országok (USA, Nagy-Britannia, Dánia, Franciaország, Japán, Szingapúr) körében szinte százszázalékos vállalati internetpenetrációról beszélhetünk, míg hazánkban ebben a körben a cégek háromnegyedének van internet-hozzáférése.
Az internetet használó magyar vállalatok nemzetközi összehasonlításban meglehetősen jól szerepelnek az IP alapú kommunikáció külső partnerek felé történő alkalmazásában — összesen hatvanhárom százalékuk használja —, míg a belső folyamatok és kommunikáció és információmenedzsment területén hazánk lemaradozni látszik — mindössze a cégek tizennégy százaléka alkalmazza.
A vállalati internethasználati evolúciós lépcsőfokokra elhelyezve hazánkat elmondható, hogy leginkább a kezdeti szintet jelentő e-mail-használat a jellemző a hazai cégekre.
Kép: A hazai cégek az internetes e?megoldások területén a dán és szingapúri cégekhez állnak a legközelebb. Ennek következtében várhatóan egyre inkább a külső ügyfélkapcsolatok (marketingkommunikáció és e?kereskedelem) felé fordul majd (újra) a figyelem.
A januári InterBusiness-kutatás szerint a hazai cégek hat-hét százaléka tervezi az internet bevezetését az elkövetkezendő tizenkét hónapban, és a már internethasználók kilenc-tíz százaléka vetít előre fejlesztéseket, elsősorban az értékesítés és a marketing területén.
Mind a hazai, mind a nemzetközi kutatást a célcsoport körében tapasztalható internetpenetráció mértékének felmérésével célszerű kezdeni, hiszen minden szolgáltatás és kommunikációs mód erre a technológiára épül.
A TNS felmérésében szereplő hat ország tíz főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatainak körében szinte teljes mértékű az internetellátottság (az USA-ban száz százalék). Magyarországon a háromszáz fő feletti cégek kilencvenhét százaléka, a 50—299 fős cégek nyolcvan százaléka, a 10—49 fős cégek hatvanegy százaléka rendelkezik interneteléréssel, ami összesen a tíz fő feletti vállalati szegmenst tekintve átlagosan hetvenhat százalék.
A TNS munkatársai az internetpenetráció nagyságának összevetése után a világháló felhasználási területeit járták körbe. A nemzetközi kutatók — az e-mail mellett, amely minden országban vezeti az internet leggyakrabban használt funkcióinak rangsorát — két nagy felhasználási területet különítettek el:
• Értékesítés: CRM vagy vevőszolgálat, marketing, online megrendelőlap és termékek, szolgáltatások elektronikus értékesítése (a hazai kutatásban az online vevőszolgálatot, az ügyfelekkel való kommunikációt, az online hirdetéseket és az internetes értékesítést soroltuk ebbe a kategóriába).
• Belső funkciók: tréningek, munkahatékonyság menedzsment, ismeretmenedzsment és erőforrás-menedzsment IP-alapon (a távoktatás, a távmunka került ebbe a kategóriába).
Miután a két kategóriában elhelyezték az internetes tevékenységgel kapcsolatos területeket, a kutatásba bevont országok vállalatainak jellegzetességeit e két szempont mentén hasonlították össze.
Az Egyesült Államok (nyolcvankilenc százalék), Nagy-Britannia (nyolcvanegy százalék) és Dánia (hetven százalék) élen jár az értékesítést és a vevőkapcsolatokat szolgáló tevékenységek internetes alkalmazásának terén. Némileg lemaradva mögöttük Japán (ötvenhét százalék), Szingapúr (ötvennyolc százalék), és meglepetésre Magyarország (hatvanhárom százalék) áll, míg a sor Franciaország (harminckét százalék) zárja, jelentős hátránnyal. Az eredmények tehát azt mutatják, hogy internetes kultúránk sokszor és széles körben emlegetett viszonylagos fejletlensége ellenére is sikerült az értékesítés és a vevőkapcsolatok terén néhány év alatt felzárkóznunk a vezető ázsiai országokhoz.


Az internet és az IP alapú technológiák belső célú, hatékonyságot, információátadást segítő funkcióját tekintve már komolyabb eltérések tapasztalhatók. Az USA (hetvenhat százalék) és Nagy-Britannia (ötvenhat százalék) ebben az esetben is vezető szerepet tölt be, a két ország közötti különbség azonban lényegesen nagyobb, mint az értékesítés területén. Az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát Szingapúr (harminc százalék) követi, majd a sort egy közel azonos arányokat képviselő csoport (Dánia huszonegy százalék, Franciaország huszonhárom százalék, Japán huszonegy százalék) és végül Magyarország (tizennégy százalék) zárja. A magyarországi adat a fejlettebb nyugat-európai országok (Franciaország, Dánia) eredményeinek tükrében szép reményekre jogosít, bár hozzá kell tenni, a tizennégy százalékot javarészt a hazánkban működő multinacionális vállalatok teszik ki, amelyek a külföldi gyakorlatot alkalmazzák a hazai internethasználat során is.
Az elkövetkezendő tizenkét hónapban a tíz főnél több alkalmazottat foglalkoztató magyarországi vállalatok körében — előrejelzéseink szerint — hat-hét százalék növekedés várható az internetpenetrációban, míg az interneteléréssel már rendelkező cégek további kilenc-tíz százaléka tervez fejlesztést ezen a téren. A fejlesztők és a bevezetők is elsősorban az értékesítésre helyezik a hangsúlyt, de egyre nagyobb szerepet fog kapni a belső vállalati hatékonyság fokozása is, ezért előreláthatóan mindkét kategóriában enyhe növekedés várható.
A TNS nemzetközi kutatása miután feltérképezte a hat ország vállalatai által alkalmazott internetes e-megoldások körét, elhelyezte ezeket egy olyan „lépcsőn”, amelynek fokai azt mutatják, hogyan és milyen sorrendben következett (következik) be a felhasználási területek adoptációja az egyes országokban. Ennek az evolúciós rendszer segítségével végül elhelyezték az országokat a rájuk jellemző fejlettségi szintre.
• USA: a vevőszolgálat (vagy CRM), a marketing és az értékesítés mellett használ az alkalmazottak ismereteit fejlesztő magas szintű megoldásokat és tréningeket is.
• Nagy-Britannia: vevőszolgálatot (vagy CRM-et), marketinget és értékesítést használ, ezeket várhatóan az ismeretmenedzsment, a tréning és a vezeték nélküli elérés megvalósítása fogja követni.
• Japán és Franciaország: a vállalatok jellemzően e-mail küldésére használják az internetet, a vezeték nélküli internetelérés megvalósítása lehet a következő lépés.
• Dánia és Szingapúr: a két végpont között helyezkednek el, tipikusan e-mail-küldésre és marketingre használják az internet nyújtotta lehetőségeket. Mindkét országban a további eladásösztönző megoldások és a vezeték nélküli internetelérés bevezetése jelenti a jövőbeli fejlődés egyik legfőbb csapásirányát
A magyarországi vállalatokat az internetes e-megoldások adoptációjának szempontjából leginkább a dán és szingapúri cégekhez lehet hasonlítani. A tíz főnél több alkalmazottat foglalkoztató „tipikus” magyar vállalat e-mail küldésére használja az internetet, de a világhálón keresztül végzett marketingmegoldások sem idegenek tőle. A jövőben valószínűleg elsősorban az e-business és a vezeték nélküli internetelérés megvalósítása fog előtérbe kerülni.
Végül néhány adat a nemzetközi kutatásban részt vevő hat ország jövőbeli internet vonatkozású kiadásairól. A két vezető ország — az USA és Nagy-Britannia — IT-menedzsereinek többsége arról számolt be, hogy a jövőben csökkenteni kívánják internetes kiadásaikat. Ennek oka abban keresendő, hogy e két ország fejlett internetes kultúráját gyorsan és nagy beruházások révén érte el, a szinten tartáshoz azonban kisebb büdzsé is elegendő. Dániában és Franciaországban a kiadások mérsékelt, míg Japánban és Szingapúrban dinamikus növekedésük prognosztizálható. Szingapúrban a növekedés legfontosabb gerjesztője a vevőkkel való kommunikáció fejlesztése, míg Japánban a munkavállalókkal és a fogyasztókkal is szeretnének hatékonyabb párbeszédet folytatni a világhálón.
(Cikkünk a Taylor Nelson Sofres Modus kutatásának összefoglaló anyaga alapján készült.)