Két-három százalékkal bővül a GDP az év első három hónapjában, a magyar gazdaság ezzel eléri dekonjunktúrájának mélypontját, s lejjebb már vélhetően nem „csúszik”. A trend nagyrészt a világgazdaság megtorpanása miatt következett be, másrészt a forint erőteljes reál-felértékelődésével függ össze – mondta tegnap Vértes András, a GKI elnöke az idei várakozásukat ismertető sajtótájékoztatón.
A prognózis szerint a GDP éves szinten 3,2 százalékkal fog nőni. Az év második felében viszont megindul az élénkülés, aminek kihasználását nehezíti a forint erőteljes felértékelődése, a beruházások alacsony szintje és a gyors béremelkedés. A hazai piacon az erőteljes élénkítő hatás miatt jelentős konjunktúra van az építőiparban, a lakáspiacon, továbbá a kereskedelemben.
A kutatók megállapították, hogy a sávszélesítés óta a forint 15 százalékkal értékelődött fel az euróhoz képest, s ezzel – a fajlagos bérköltség-növekedést is figyelembe véve – a versenyképesség-romlás 20 százalékos. Az infláció (több-évi 10 százalékos stagnálás után) 2001 közepétől számottevően csökken, idén februárban 6,2 százalék volt. A fordulat jelentős, s időben egybeesett a monetáris politika eszköztárának változásával, de nem amiatt következett be. Ez a folyamat a kutatók szerint idén nyáron megáll, s ekkortájt az árindex 5-6 százalék között fog mozogni, míg éves átlagban, valamint az esztendő végén 5,7 százalékos pénzromlás valószínűsíthető. A fogyasztói árak növekedésének mérséklődésében az élelmiszerár-növekedés lassulása mellett jelentős szerepe volt az üzemanyag jövedékiadó-emelése elhalasztásának, a belföldi energiaárak féken tartásának, továbbá az olajárak világpiaci mérséklődésének egyaránt. Utóbbi esetében a GKI ez évre évi átlagban 21-22 dollárral számol.
A prognózis szerint a folyó fizetési mérleg hiánya el fogja érni a 2,5 milliárd eurót, a külkereskedelmi mérleg hiánya 5 milliárd euró lesz. Éves átlagban a kivitel 4, míg az import várhatóan 8 százalékkal fogja meghaladni a tavalyit. A kutatók 2-3 százalékos ipari teljesítménybővülésre és a beruházások 5 százalékos növekedésére számítanak. Az államháztartás konszolidált hiánya a GDP 3,5 százalékára nő ez évben, szemben a tavalyi 3,3 százalékkal.
Egyre több közpénzt nyelnek el az NGO-k Ausztriában
