Hitelképtelenek a társasházak

Még mindig a pénzhiány a társasházak legnagyobb problémája, és a helyzetet csak nehezíti, hogy a bankok csak az egyes lakásoknak adnak hitelt, magának a háznak nem. Komoly gondot okoz az is, hogy az épületek felújítására szolgáló önkormányzati pályázatok rendszere nem egységes. A társasházi közös képviselettel foglalkozó szakemberek a távfűtés árát és a számlázás gyakorlatát is korszerűtlennek tartják.

Még mindig a pénzhiány a társasházak legnagyobb problémája – állítja a Társasházi Közös Képviselők Egyesületének (TKKE) elnöke. Fürjes Árpád szerint az eleve kevés pénzből gazdálkodó épületek helyzetét nehezíti, hogy a bankok nem adnak hitelt magának a társasháznak, mert az nem önálló jogi személy. A bankok éppen ezért csak az egyes lakásoknak adnak hitelt, még akkor is, ha a társasháznak a közös részek – például a homlokzat, vagy a fűtési rendszer – felújításához van szüksége pénzre. Ez a helyzet azonban jelentősen megnehezíti az egyes lakások eladását, hiszen a jelzáloggal terhelt ingatlant nem értékesíthetik. Ilyenkor azt teheti meg a lakást eladó, hogy a foglaló összegéből kifizeti a jelzálog rá eső részét, majd ezután adja el a lakást. Fürjes Árpád tapasztalata szerint azonban az ilyen esetekben négy vevőből három viszszalép, mert elriasztják a nehézségek és a hosszú procedúra.
Hasonlóan komoly probléma az is, hogy az önkormányzatok felújításra szolgáló pályázati rendszere nem egységes. Ahhoz, hogy a társasház a főváros rehabilitációs keretéből, vagy a települési értékvédelmi támogatásból pénzt kaphasson, előbb a kerületi önkormányzathoz kell pályázni, több esetben azonban nem azonosak a pályázati feltételek. A nehézségeket az is fokozza, hogy nem tudható előre: vissza nem térítendő támogatást, vagy kamatmentes hitelt kaphat-e a társasház. Fürjes Árpád elmondta: éppen ezért a legtöbb társasház nem is pályázik.
A társasházi közös képviselők két évvel ezelőtti fórumán Fürjes Árpád ezzel kapcsolatban javasolta, hogy egységesítsék a rendszert, és tegyék átláthatóbbá azt. – Az elmúlt két esztendőben ebben az ügyben semmilyen előrelépés nem történt, pedig még azt is felajánlottuk, hogy segítünk az új szabályok kidolgozásában, illetve az egyeztetésben – mondta a TKKE elnöke.
A távfűtéses lakásokban élők problémájáról szólva Fürjes Árpád úgy fogalmazott: nonszensz, hogy az egyedi fűtés az olcsóbb. Mint mondta, ha egy társasházban központi fűtéssel melegítik a lakásokat, akkor negyvenöt százalékkal kevesebb pénzt kell kifizetniük, mint a távfűtéses épületeknek. A TKKE elnöke szerint nem is működhet hatékonyan és olcsón a Főtáv Rt., ha a kiszámlázott díjnak kevesebb mint ötven százalékát teszi ki a tényleges energiafelhasználás, a számla több mint fele pedig az általános költségekről szól. A környezetkímélő mivolta miatt ugyanakkor a jelenleginél lényegesen jobban kellene támogatni a távfűtést. – A mostaninál sokkal olcsóbb egyébként nem lesz a távfűtés, amíg nem korszerűsítik a teljes rendszert – tette hozzá.
A budapestiek túlnyomó többsége társasházban él, ügyeikkel mintegy 16 ezer közös képviselő foglalkozik. A hét végén az ötödik alkalommal tartották meg a képviselők fórumát. Demszky Gábor főpolgármester a támogatási rendszert ismertette. A városrehabilitációs keretből az elmúlt hat évben csaknem 10,5 milliárd forintot költöttek a lakásfelújítások támogatására, az idén pedig 1,3 milliárd forint áll rendelkezésre e célra. A települési értékvédelmi támogatás részeként eddig 578 műemlék jellegű épület kapott pénzt a felújításhoz.