Tisza-csomag: a középosztályt sújtaná leginkább a többkulcsos szja

A középosztályt sújtaná legjobban, ha a kiszivárgott tervezetben szereplő módon vezetnék be újra a többkulcsos adózást Magyarországon. A kereskedelmi dolgozókat kisebb, míg a tanárokat, orvosokat jóval nagyobb mértékben érintené a változás.

A legnagyobb állami adóbevételt kitevő áfa csökkentése nem finanszírozható úgy, hogy a kiesést ne pótolnák máshonnan Fotó: Kurucz Árpád

Ha a Tisza Párt kiszivárgott tervei alapul vehetők, visszatérne a többkulcsos személyijövedelemadó-rendszer Magyarországra és nem kettő, hanem három sávot vezetnének be, ez pedig legnagyobb mértékben a középosztályt sújtaná. Ugyanis bár a legalsó sáv a jelenlegi tizenöt százalékos kulcs maradna, ám lényegében csak a legkisebb jövedelműek tartoznának ide, sokan átkerülnének az ettől valamivel magasabb, 22 százalékos sávba. Ide tartozna az átlagkereset és már a hazai medián bér is. Noha a Tisza Párt részéről cáfolták, hogy adóemelés lenne készülőben, a kampányprogramjukban jelentős áfacsökkentés szerepel. Az általános forgalmi adó a legnagyobb mértékű állami adóbevétel Magyarországon, a kieső bevételt pedig valahonnan pótolni szükséges, ennek lehet egy feltételes és lehetséges forgatókönyve a személyijövedelemadó-rendszer átalakítása. A Tisza-csomaggal főként a középréteg járna rosszul.

Ma az szja-bevallás egyszerűnek számít, a többkulcsos adó jóval több adminisztrációt is jelent
(Fotó: Huszár Márk)

Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független szakszervezetének elnöke lapunk megkeresésére azt mondta, mindenképp elvonásról van szó és csupán a legkisebb keresetűeket nem érintené hátrányosan a változás a kereskedelmi dolgozók körében. Igaz, hogy az ő terheik nem nőnének tovább, viszont nem járnának jobban, 

nem emelkedne a bérük azáltal, hogy a tőlük magasabb keresetűek terhei növekednének. Szerinte pont a középosztály, a polgári réteg kerülne rosszabb helyzetbe

 egy esetleges adóemeléssel.

A kiszivárgott adatok is erre utalnak, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közösségi oldalán számításokat is közzétett, az adatok, legalábbis az arányok mindenképp beszédesek.

Bruttó hatszázezer forint havi bért alapul véve a lehetséges elvonás mértéke több mint tizenkétezer forint – ez gyakorlatilag kitesz egy kisebb béremelést. Az említett összeg jövedelemadója jelenleg kilencvenezer forint, ez az szja-összeg 102833 forintra emelkedne. Ha pedig már az átlagbér alatti összegnél ilyen arányú növekmény valószínűsíthető, az ettől magasabb bruttó bérek esetében ez többszöröződik. Például a tanároknál vagy éppen az orvosoknál. A Tisza-csomagnak ugyanis több szakma is a kárvallottja lehet. Egy középiskolai tanár most megemelt átlagos bérét (883 ezer Ft/hó) havi 33 ezer Ft-tal tennék kevesebbé.

Az utóbbi években a kormány kiemelten kezelte az orvosbérek kérdését, az orvosok bruttó átlagos bére 2 197 000 forintra nőtt, ami átlagosan nettó 1 461 005 forintot jelent adókedvezmények nélkül. Viszont ez a havi bér már a kiszivárgott többkulcsos adórendszer legfelső 33 százalékos sávjába esne. A képet árnyalja, hogy nem a teljes jövedelem adója lenne 33 százalék: évi ötmillió forintig ugyanúgy 15 százalék maradna az szja, az azon felüli hányad után kellene a legmagasabb kulcsot fizetni, ami kézzelfogható bércsökkenést eredményezne, hiszen ez a jövedelem már jócskán magasabb a legkisebb kereseteknél.

Ismert, 2025 júliusától adómentes lett a csed, a gyed és az örökbefogadói díj is, októbertől pedig érkezik a háromgyermekes anyák, 2026 januárjától a harminc év alatti anyák, valamint a negyven év alatti kétgyermekes anyák teljes személyi jövedelemadó-mentessége, emellett 2026-ra két lépcsőben duplázódik a családi adókedvezmény is. A kiszivárgott tervezet ezt is felülvizsgálná. Eltörlésről nincs szó, ám a most elért mentesség messze nem maradhatna meg minden érintettnek.

Habár mindenkire nézve egyaránt előnyös adórendszer nem létezik, a lapunknak a napokban nyilatkozó szakértők szavaiból és néhány számításból egyértelműen kiderül, a gyakorlatban a többkulcsos adó pont az eredeti célját nem tudja teljesíteni, hiszen amellett, hogy könnyű a magasabb sávok valamelyikébe átkerülni, nem ösztönzi a bérfejlesztést sem, hiszen így az még többe kerül a munkaadóknak, ráadásul a jövedelmek titkolására is ösztönözhet. Az egykulcsos adó ezzel szemben átlátható, az alacsonyabb tétel növeli a közteher-fizetési hajlandóságot is.