Izrael hétfőn megengedte, hogy Jasszer Arafat palesztin elnök elhagyja a ciszjordániai Ramalláhot, ahol december 3. óta gyakorlatilag házi őrizetben tartották. A jeruzsálemi miniszterelnöki hivatal bejelentése alapján Arafat mostantól szabadon közlekedhet a palesztin autonómia területén, külföldre azonban csak engedéllyel utazhat.
Hétfőre virradóra ugyanakkor csaknem félszáz izraeli tank és páncélozott jármű hatolt be a Jordán folyó nyugati partján fekvő Kalkilija palesztin településre, majd Gáza középső részébe is.
Az izraeli külügyminiszter eközben hétfőn vezető palesztin tisztségviselőkkel tárgyalt az erőszakos cselekmények megfékezésének és a béketárgyalások felújításának lehetőségéről. Az Európai Unió kérésére létrehozott jeruzsálemi találkozóval a felek újra megnyitották a párbeszéd csatornáját.
Simon Peresz izraeli külügyminiszter hétfőn az izraeli katonai rádióban a palesztin települések elleni izraeli légitámadások ellen foglalt állást. „A palesztinokkal folytatandó párbeszéd mellett vagyok, és le kell állítani a jó hírünkön súlyos foltokat ejtő bombázásokat” – idézte a külügyminisztert az AFP. A palesztin települések és menekülttáborok elleni izraeli támadásokkal kapcsolatban is fenntartásainak adott hangot: „Ha tőlem függne, óvakodnék attól, hogy ilyen támadásra utasítást adjak, s csak akkor döntenék így, ha csakugyan nem volna semmi egyéb lehetőség” – hangsúlyozta Peresz.
Az izraeli diplomácia vezetője támogatta azt az elképzelést, hogy amerikai megfigyelők állomásozzanak a térségben. Megfigyelők szerint Anthony Zinni amerikai megbízott küszöbönálló közel-keleti közvetítő útján várható döntés erről. Peresz utalt arra, hogy az Amerikai Egyesült Államok még nem szánta el magát e kérdésben, s csak akkor akar a nem csillapuló harcok térségébe amerikaiakat küldeni, ha végképp nincs más választása.
Az izraeli hadsereg egységei ugyanakkor tegnap reggel behatoltak Gáza középső részébe. A nehézgéppuskából tüzet nyitó katonák három palesztint megsebesítettek, egyikük életét vesztette. Hebronban egy 17 éves fiú azt követően halt meg, hogy harmadmagával tűzharcba keveredett egy izraeli járőrrel. E halálesetekkel az ANSA adatai szerint 1474-re emelkedett a több mint másfél éve tartó palesztin felkelés során a véres összecsapások halottainak száma. Közülük 1134 palesztin és 332 izraeli.
Az izraeli katonaság ugyanakkor mintegy hatszáz palesztint őrizetbe vett a hajnalban elfoglalt Deheise menekülttábor lakói közül – állapította meg az AFP tudósítója a helyszínen. A beszámoló szerint az őrizetbe vetteknek le kellett vetniük zakójukat és ingüket, kezüket megkötözték, szemüket bekötötték a katonák, majd egy közeli raktárba vezették őket.
Papírdobozba rejtett pokolgépet találtak ezzel egy időben egy palesztin leányiskolában egy ciszjordániai faluban, Betlehem közelében. Mint az AFP palesztin biztonsági forrásokból megtudta, a rendőrök kiürítették az épületet, majd izraeli tűzszerészeket kértek, hogy hatástalanítsák a bombát. Egyéb részleteket nem közöltek.
***
Európa egyetért amerikával. Az EU-tagországok az eddiginél szorosabb európai–amerikai együttműködés lehetőségére építve vizsgálják meg ismét, hogyan tudna hozzájárulni az unió az izraeli–palesztin konfliktus rendezéséhez. Az unió külügyminiszteri tanácsának hétfőn kezdődött ülése részben már a hét végi barcelonai EU-csúcsra való előkészületek jegyében zajlik, de napirendjén – mint hosszú idő óta minden egyes ilyen alkalommal – más külpolitikai témák között a Közel-Kelet is szerepel. A tagországok közötti egyetértés híján önálló uniós kezdeményezés ezúttal sem várható. José Maria Aznar, az EU soros elnöki tisztségét ellátó Spanyolország miniszterelnöke azonban a hét végén jelezte: az EU és az Egyesült Államok között nagyon szilárd egyetértés van abban, hogy valamit tenni kell a térségben.
Gulyás Gergely: A mindennapi politikát legjobban a szuverenitáson keresztül lehet megérteni
