Jasszer Arafat elhagyhatja Ramalláhot

Izrael hétfőn megengedte, hogy Jasszer Arafat palesztin elnök elhagyja a ciszjordániai Ramalláhot, ahol december 3. óta gyakorlatilag házi őrizetben tartották. A jeruzsálemi miniszterelnöki hivatal bejelentése alapján Arafat mostantól szabadon közlekedhet a palesztin autonómia területén, külföldre azonban nem utazhat.

Hírösszefoglaló
2002. 03. 12. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Izrael hétfőn megengedte, hogy Jasszer Arafat palesztin elnök elhagyja a ciszjordániai Ramalláhot, ahol december 3. óta gyakorlatilag házi őrizetben tartották. A jeruzsálemi miniszterelnöki hivatal bejelentése alapján Arafat mostantól szabadon közlekedhet a palesztin autonómia területén, külföldre azonban csak engedéllyel utazhat.
Hétfőre virradóra ugyanakkor csaknem félszáz izraeli tank és páncélozott jármű hatolt be a Jordán folyó nyugati partján fekvő Kalkilija palesztin településre, majd Gáza középső részébe is.
Az izraeli külügyminiszter eközben hétfőn vezető palesztin tisztségviselőkkel tárgyalt az erőszakos cselekmények megfékezésének és a béketárgyalások felújításának lehetőségéről. Az Európai Unió kérésére létrehozott jeruzsálemi találkozóval a felek újra megnyitották a párbeszéd csatornáját.
Simon Peresz izraeli külügyminiszter hétfőn az izraeli katonai rádióban a palesztin települések elleni izraeli légitámadások ellen foglalt állást. „A palesztinokkal folytatandó párbeszéd mellett vagyok, és le kell állítani a jó hírünkön súlyos foltokat ejtő bombázásokat” – idézte a külügyminisztert az AFP. A palesztin települések és menekülttáborok elleni izraeli támadásokkal kapcsolatban is fenntartásainak adott hangot: „Ha tőlem függne, óvakodnék attól, hogy ilyen támadásra utasítást adjak, s csak akkor döntenék így, ha csakugyan nem volna semmi egyéb lehetőség” – hangsúlyozta Peresz.
Az izraeli diplomácia vezetője támogatta azt az elképzelést, hogy amerikai megfigyelők állomásozzanak a térségben. Megfigyelők szerint Anthony Zinni amerikai megbízott küszöbönálló közel-keleti közvetítő útján várható döntés erről. Peresz utalt arra, hogy az Amerikai Egyesült Államok még nem szánta el magát e kérdésben, s csak akkor akar a nem csillapuló harcok térségébe amerikaiakat küldeni, ha végképp nincs más választása.
Az izraeli hadsereg egységei ugyanakkor tegnap reggel behatoltak Gáza középső részébe. A nehézgéppuskából tüzet nyitó katonák három palesztint megsebesítettek, egyikük életét vesztette. Hebronban egy 17 éves fiú azt követően halt meg, hogy harmadmagával tűzharcba keveredett egy izraeli járőrrel. E halálesetekkel az ANSA adatai szerint 1474-re emelkedett a több mint másfél éve tartó palesztin felkelés során a véres összecsapások halottainak száma. Közülük 1134 palesztin és 332 izraeli.
Az izraeli katonaság ugyanakkor mintegy hatszáz palesztint őrizetbe vett a hajnalban elfoglalt Deheise menekülttábor lakói közül – állapította meg az AFP tudósítója a helyszínen. A beszámoló szerint az őrizetbe vetteknek le kellett vetniük zakójukat és ingüket, kezüket megkötözték, szemüket bekötötték a katonák, majd egy közeli raktárba vezették őket.
Papírdobozba rejtett pokolgépet találtak ezzel egy időben egy palesztin leányiskolában egy ciszjordániai faluban, Betlehem közelében. Mint az AFP palesztin biztonsági forrásokból megtudta, a rendőrök kiürítették az épületet, majd izraeli tűzszerészeket kértek, hogy hatástalanítsák a bombát. Egyéb részleteket nem közöltek.
***
Európa egyetért amerikával. Az EU-tagországok az eddiginél szorosabb európai–amerikai együttműködés lehetőségére építve vizsgálják meg ismét, hogyan tudna hozzájárulni az unió az izraeli–palesztin konfliktus rendezéséhez. Az unió külügyminiszteri tanácsának hétfőn kezdődött ülése részben már a hét végi barcelonai EU-csúcsra való előkészületek jegyében zajlik, de napirendjén – mint hosszú idő óta minden egyes ilyen alkalommal – más külpolitikai témák között a Közel-Kelet is szerepel. A tagországok közötti egyetértés híján önálló uniós kezdeményezés ezúttal sem várható. José Maria Aznar, az EU soros elnöki tisztségét ellátó Spanyolország miniszterelnöke azonban a hét végén jelezte: az EU és az Egyesült Államok között nagyon szilárd egyetértés van abban, hogy valamit tenni kell a térségben.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.