Már a japán GDP-adatok megjelenése előtt megkongatták a vészharangokat az elemzők, és figyelmeztették a piaci szereplőket, valamint a kormányzati szerveket – többek között a Bank of Japant –, hogy a deflációs politika kudarcot vallhat. A bankoknak adandó tőkeinjekciók az ablakon kidobottnak tekinthetők, ha a gazdaság más szektorait nem lehet talpra állítani. A brókercégek viszont a gazdaság gyengülése ellenére vételre ajánlják a szigetországi cégek részvényeit, amit azzal indokolnak, hogy az amerikai gazdasági fellendülés magával ránthatja a fejlett japán technológiai szektort is. A Merrill Lynch a washingtoni események láttán gyorsan „felhalmozási” minősítést adott a Nikkei-papírok többségére, pedig a pénteken publikált, tavalyi utolsó negyedévi hazai össztermék (GDP) 1,2 százalékkal csökkent az előző három hónaphoz képest.
Vezető részvények a középpontban
Nem kellett sokat gondolkodniuk a befektetőknek a Deák Ferenc utcában, amikor jó befektetést kerestek pénzüknek. A hazai parkett vezető részvényei jó célpontot szolgáltattak a külföldi „játékosoknak” is. A két legkedveltebb magyar papír, a Matáv és az OTP egymás után döntött rekordokat. Az OTP-papírok névértékének leszállítása nem gyakorolt különösebb negatív hatást a banki részvényekre, sőt inkább pozitívan fogadta a piac a döntést, így áruk 2295 forintig nőtt. A távközlési részvények hasonlóan jól „muzsikáltak”. A Matáv többségi tulajdonosa, a Deutsche Telekom (DT) mindig rossz hatással van a hazai telekomrészvényekre, de a hét ezúttal a drágulás jegyében telt el. A Matáv-részvények – elemzők szerint – akár 1300 forintos magasságba is emelkedhetnek az első fél év során, de csak akkor, ha a DT-t a nemzetközi piacokon nem „piszkálják”. Ezt a jóslatot igazolták a múlt héten a Matáv-részvények, amikor áruk 1016 forintig nőtt. A Mol-papírok kisebb szerepet kaptak, amit azzal lehet indokolni, hogy a spekulánsoknak még mindig nem tiszta a kép: valójában mi történik a lengyel privatizációval? A Nafta Polska hetente meghosszabbítja a gdanski finomító és a PKN Orlen eladásáról szóló döntésének határnapját, amit a gúnyos befektetők akként kommentáltak: „lehet, hogy nem is akarja eladni az olajipari cégeket a lengyel kormány”.
Iránymutatásra várva
Nem egészen egy hét alatt kétszer állt a közvélemény és az amerikai döntéshozók elé a Federal Reserve elnöke. A sokak által csodált, míg mások által igen öntörvényűnek mondott Alan Greenspan egy hét alatt kétszer okozott csalódást a befektetőknek. A spekulánsok bármilyen kedvező hírre képesek gyors mozdulattal pozitívan reagálni, ahogyan azt teszik a rosszabb jellegű információk publikálását követve is. A már nagyon kiéhezett amerikai tőkepiac valamilyen határozott és erőteljes instrukcióra vagy jelre vár, hiszen a makrogazdasági adatok többsége azt jelzi, hogy a fellendülés megindult. A tények ellenére pénzügyi vezetői körökben viszont csak ímmel-ámmal nyilatkoznak kedvezően a gazdaság állapotáról. Határozott fellépést vártak és várnak még mindig a befektetők, de a jegybank elnöke a szokásos csiki-csuki játékot játssza – mondták múlt pénteken a tőzsdei üzletmenet zárását követve a Wall Street-i brókerek.
Lassan már egy hónapja arról beszélnek a tengerentúli befektetői körök, hogy ideje bevásárolni a részvényekből. A forgalmi adatok is jelzik, hogy a tippet sokan megfogadták, és óvatosan, de csipegetik a Wall Streeten jegyzett részvényeket. A társaságok szokásuktól eltérően nem akarnak újabb visszaesésekről beszélni, sőt nem akarnak hallani a kreatív könyvelésről, az Enron-csődről, sőt a japán vagy az argentin gazdasági állapotokról sem. Nem akarnak mást, csak profitot és azt, hogy a befektetők elégedetten távozzanak a tőzsdei parkettekről. Az USA gazdasága lassan felébred a recessziós álomból; sokak szerint az ébredés nem lesz túl egyszerű. Egyes szakértők szerint a biztos növekedést a Federal Reserve és azon belül is annak vezetője, Alan Greenspan gátolja. A másik oldal a Fed-vezető pártját fogja.
Újból terítéken Greenspan
A Financial Times március 3-i száma egy egész oldalt szentelt a Fed elnökének és döntéseinek kifigurázására. A cikk címe is igen érdekes, ha finoman fordítjuk, akkor talán a Szent vagy balek? címet adhatjuk az írásnak, és már a bekezdés első mondata azzal a fejtegetéssel folytatódik, hogy „Alan Greenspan lassan nyugdíjba vonul”. A jegybanki vezető az előző fél év során igen sok bírálatot kapott mind a republikánus, mind pedig a demokrata oldalról, és a tavalyi nyár folyamán több alkalommal felröppent az a hír is, hogy esetleg nem tölti ki a mandátumát az „Öreg”. A napokban 76 éves Fed-vezér 15 éve áll az Egyesült Államok pénzügyi vezetésének egyik legrangosabb posztján. Az élet furcsa fintora, hogy Alan Greenspan tavaly megkapta a houstoni Rice University Egyetem James Baker Intézete által odaítélt Enron-díjat, amelyet olyan személyeknek adnak, akik megkülönböztetett köztevékenységgel segítették a társadalmat. A mára már rossz nevű houstoni energiaipari cég által adományozott díj átadását követő második héten a statisztikai adatok kimutatták, hogy az USA tíz évvel korábban hivatalosan is recesszióban volt. Hat nappal később az Enron csődöt jelentett, ami újabb pech – írja a Financial Times. A cikk kitér arra is, hogy a Fed-vezető beugrott a 90-es évek egyik legnagyobb spekulációjának, az internetes lufinak, sőt a kamatok emelésének elmaradásával a technológiai szektort romba döntötte, bár elemzők szerint Greenspan döntései akkor is a leghelyesebbek voltak. A Federal Reserve elnökének jövőjéről a Financial Times végezetül úgy szól, hogy „minden azon múlik, milyen erősen marad meg a fellendülés. Ha a recesszió nyomtalanul eltűnik, akkor Greenspan kultusza új életre kel, de ha nem így lesz, akkor Szent Alan hírneve újabb csorbát szenved. Az idő majd ezt is megoldja”.
Miközben a gazdasági napilap Greenspan múltját, lépéseit elemzi, és a gazdasági növekedésben betöltött szerepét próbálja kitalálni, addig a Fed-vezér sorozatosan publikálja véleményét. A jegybank szerepét betöltő intézmény a kéthavonta esedékes Beige Book szakvéleménynyel próbálja alátámasztani vezetője mérsékelt optimizmusát vagy éppen szkeptikus álláspontját. A tizenkét állam regionális bankjai által készített tanulmány – miszerint gyengék a makrogazdasági adatok – ellenére is felfedezhető a javulás néhány jele.
A tavaly november végétől január elejéig tartó intervallum alatt a Fed tizenkét körzetéből csak New Yorkban lehetett tapasztalni határozott élénkülést, míg máshonnan ellenkező előjelű jelentések érkeztek. A Federal Reserve nyílt piaci bizottsága legközelebb március 19-én ülésezik, amely tanácskozás alkalmával a korábban meghirdetett kamatemelés első lépcsője következhet be.
Hatalmas győzelem: Csibi Krisztina nyerte meg a választást!