Ki a fekete bárány?

Emelkedés, emelkedés – ezekkel a szavakkal lehet a legjobban jellemezni a múlt hét budapesti tőzsdei eseményeit. A nemzetközi befektetői környezet javulása, valamint a hazai cégek iránti érdeklődés meghozta a gyümölcsét. A BUX értéke az öt kereskedési nap alatt 5,55 százalékot erősödött, és hét közben átlépte a 8400 pontos határt is. A javulási trend egyértelműen a kelet-közép-európai szektor felértékelődésének és a magyar papírok alulértékeltségének tudható be.

2002. 03. 11. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Már a japán GDP-adatok megjelenése előtt megkongatták a vészharangokat az elemzők, és figyelmeztették a piaci szereplőket, valamint a kormányzati szerveket – többek között a Bank of Japant –, hogy a deflációs politika kudarcot vallhat. A bankoknak adandó tőkeinjekciók az ablakon kidobottnak tekinthetők, ha a gazdaság más szektorait nem lehet talpra állítani. A brókercégek viszont a gazdaság gyengülése ellenére vételre ajánlják a szigetországi cégek részvényeit, amit azzal indokolnak, hogy az amerikai gazdasági fellendülés magával ránthatja a fejlett japán technológiai szektort is. A Merrill Lynch a washingtoni események láttán gyorsan „felhalmozási” minősítést adott a Nikkei-papírok többségére, pedig a pénteken publikált, tavalyi utolsó negyedévi hazai össztermék (GDP) 1,2 százalékkal csökkent az előző három hónaphoz képest.

Vezető részvények a középpontban
Nem kellett sokat gondolkodniuk a befektetőknek a Deák Ferenc utcában, amikor jó befektetést kerestek pénzüknek. A hazai parkett vezető részvényei jó célpontot szolgáltattak a külföldi „játékosoknak” is. A két legkedveltebb magyar papír, a Matáv és az OTP egymás után döntött rekordokat. Az OTP-papírok névértékének leszállítása nem gyakorolt különösebb negatív hatást a banki részvényekre, sőt inkább pozitívan fogadta a piac a döntést, így áruk 2295 forintig nőtt. A távközlési részvények hasonlóan jól „muzsikáltak”. A Matáv többségi tulajdonosa, a Deutsche Telekom (DT) mindig rossz hatással van a hazai telekomrészvényekre, de a hét ezúttal a drágulás jegyében telt el. A Matáv-részvények – elemzők szerint – akár 1300 forintos magasságba is emelkedhetnek az első fél év során, de csak akkor, ha a DT-t a nemzetközi piacokon nem „piszkálják”. Ezt a jóslatot igazolták a múlt héten a Matáv-részvények, amikor áruk 1016 forintig nőtt. A Mol-papírok kisebb szerepet kaptak, amit azzal lehet indokolni, hogy a spekulánsoknak még mindig nem tiszta a kép: valójában mi történik a lengyel privatizációval? A Nafta Polska hetente meghosszabbítja a gdanski finomító és a PKN Orlen eladásáról szóló döntésének határnapját, amit a gúnyos befektetők akként kommentáltak: „lehet, hogy nem is akarja eladni az olajipari cégeket a lengyel kormány”.

Iránymutatásra várva
Nem egészen egy hét alatt kétszer állt a közvélemény és az amerikai döntéshozók elé a Federal Reserve elnöke. A sokak által csodált, míg mások által igen öntörvényűnek mondott Alan Greenspan egy hét alatt kétszer okozott csalódást a befektetőknek. A spekulánsok bármilyen kedvező hírre képesek gyors mozdulattal pozitívan reagálni, ahogyan azt teszik a rosszabb jellegű információk publikálását követve is. A már nagyon kiéhezett amerikai tőkepiac valamilyen határozott és erőteljes instrukcióra vagy jelre vár, hiszen a makrogazdasági adatok többsége azt jelzi, hogy a fellendülés megindult. A tények ellenére pénzügyi vezetői körökben viszont csak ímmel-ámmal nyilatkoznak kedvezően a gazdaság állapotáról. Határozott fellépést vártak és várnak még mindig a befektetők, de a jegybank elnöke a szokásos csiki-csuki játékot játssza – mondták múlt pénteken a tőzsdei üzletmenet zárását követve a Wall Street-i brókerek.
Lassan már egy hónapja arról beszélnek a tengerentúli befektetői körök, hogy ideje bevásárolni a részvényekből. A forgalmi adatok is jelzik, hogy a tippet sokan megfogadták, és óvatosan, de csipegetik a Wall Streeten jegyzett részvényeket. A társaságok szokásuktól eltérően nem akarnak újabb visszaesésekről beszélni, sőt nem akarnak hallani a kreatív könyvelésről, az Enron-csődről, sőt a japán vagy az argentin gazdasági állapotokról sem. Nem akarnak mást, csak profitot és azt, hogy a befektetők elégedetten távozzanak a tőzsdei parkettekről. Az USA gazdasága lassan felébred a recessziós álomból; sokak szerint az ébredés nem lesz túl egyszerű. Egyes szakértők szerint a biztos növekedést a Federal Reserve és azon belül is annak vezetője, Alan Greenspan gátolja. A másik oldal a Fed-vezető pártját fogja.

Újból terítéken Greenspan
A Financial Times március 3-i száma egy egész oldalt szentelt a Fed elnökének és döntéseinek kifigurázására. A cikk címe is igen érdekes, ha finoman fordítjuk, akkor talán a Szent vagy balek? címet adhatjuk az írásnak, és már a bekezdés első mondata azzal a fejtegetéssel folytatódik, hogy „Alan Greenspan lassan nyugdíjba vonul”. A jegybanki vezető az előző fél év során igen sok bírálatot kapott mind a republikánus, mind pedig a demokrata oldalról, és a tavalyi nyár folyamán több alkalommal felröppent az a hír is, hogy esetleg nem tölti ki a mandátumát az „Öreg”. A napokban 76 éves Fed-vezér 15 éve áll az Egyesült Államok pénzügyi vezetésének egyik legrangosabb posztján. Az élet furcsa fintora, hogy Alan Greenspan tavaly megkapta a houstoni Rice University Egyetem James Baker Intézete által odaítélt Enron-díjat, amelyet olyan személyeknek adnak, akik megkülönböztetett köztevékenységgel segítették a társadalmat. A mára már rossz nevű houstoni energiaipari cég által adományozott díj átadását követő második héten a statisztikai adatok kimutatták, hogy az USA tíz évvel korábban hivatalosan is recesszióban volt. Hat nappal később az Enron csődöt jelentett, ami újabb pech – írja a Financial Times. A cikk kitér arra is, hogy a Fed-vezető beugrott a 90-es évek egyik legnagyobb spekulációjának, az internetes lufinak, sőt a kamatok emelésének elmaradásával a technológiai szektort romba döntötte, bár elemzők szerint Greenspan döntései akkor is a leghelyesebbek voltak. A Federal Reserve elnökének jövőjéről a Financial Times végezetül úgy szól, hogy „minden azon múlik, milyen erősen marad meg a fellendülés. Ha a recesszió nyomtalanul eltűnik, akkor Greenspan kultusza új életre kel, de ha nem így lesz, akkor Szent Alan hírneve újabb csorbát szenved. Az idő majd ezt is megoldja”.
Miközben a gazdasági napilap Greenspan múltját, lépéseit elemzi, és a gazdasági növekedésben betöltött szerepét próbálja kitalálni, addig a Fed-vezér sorozatosan publikálja véleményét. A jegybank szerepét betöltő intézmény a kéthavonta esedékes Beige Book szakvéleménynyel próbálja alátámasztani vezetője mérsékelt optimizmusát vagy éppen szkeptikus álláspontját. A tizenkét állam regionális bankjai által készített tanulmány – miszerint gyengék a makrogazdasági adatok – ellenére is felfedezhető a javulás néhány jele.
A tavaly november végétől január elejéig tartó intervallum alatt a Fed tizenkét körzetéből csak New Yorkban lehetett tapasztalni határozott élénkülést, míg máshonnan ellenkező előjelű jelentések érkeztek. A Federal Reserve nyílt piaci bizottsága legközelebb március 19-én ülésezik, amely tanácskozás alkalmával a korábban meghirdetett kamatemelés első lépcsője következhet be.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.