Középpontban az EU-bővítés

Orbán Viktor miniszterelnök meghívására ma hazánkba érkezik José Maria Aznar spanyol kormányfő. Megbeszéléseik középpontjában a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése mellett az uniós bővítés aktuális kérdései állnak majd. A látogatás előtt lapunknak adott interjújában Spanyolország budapesti nagykövete, Antonio Bellver kijelentette: a spanyol EU-elnökség azon igyekszik, hogy tartani lehessen a 2004-es bővítési dátumot.

Elégedettek a kétoldalú kapcsolatok jelenlegi állásával? A José Maria Aznar és Orbán Viktor miniszterelnök közötti személyes szimpátia utat nyithat a gazdasági kapcsolatok, illetve a NATO-n belüli együttműködés további növekedésének?
– Politikai síkon a Magyarország és Spanyolország közti kapcsolatok nagyon kedvezők, és ebben a két kormányfő közti egyetértés minden bizonnyal fontos tényező. A kétoldalú kapcsolatok ettől függetlenül is jók lennének, hiszen a NATO keretén belül szövetségesek vagyunk, s a jövőben partnerek leszünk az EU-ban is. Biztos vagyok abban, hogy a kapcsolatok politikai alapjának szilárdságára építve számos más fontos területen lehetséges és szükséges jelentős javulást elérni a közeljövőben, különös tekintettel a kulturális és gazdasági területeken.
– Ön szerint az EU hogyan dönt a bővítés mikéntjéről? A „nagykörös” vagy az „egyéni elbírálás” szerinti bővítés valósul meg? Tartható a 2004-es dátum?
– Hogy 2004-ben hány jelölt válik taggá, az nem az EU döntésétől függ, hanem a jelöltek egyéni felkészültségétől, azoktól az erőfeszítéseiktől, melyeket a felvételi követelmények teljesítése érdekében tesznek, különös tekintettel arra, hogy miként alkalmazzák és érvényesítik a közösségi joganyagot. Több téma van jelenleg napirenden, de úgy hiszem, mindkét oldalon, az EU-nak és a jelölteknek is arra kell koncentrálniuk, hogy 2004 a bővítés éve lehessen. Legalábbis ez a spanyol elnökség célkitűzése.
– Mi az önök álláspontja az agrártámogatásokkal kapcsolatban, figyelembe véve, hogy a jelenlegi EU-előterjesztést elutasítják a jelöltek?
– Véleményem azonos a spanyol elnökségével, miszerint jelenleg várunk a bizottságnak a mezőgazdasági fejezettel kapcsolatos közös állásponttervezetére, hogy mielőbb megnyithassuk az ezzel kapcsolatos egyeztetést a tagállamok körében, annak érdekében, hogy a spanyol elnökségi időszak végéig megszülethessen a közös álláspont ebben a fejezetben, és azokban is, melyeket a bővítési menetrend előír. Fontos tisztázni, hogy eddig csak a bizottság nem hivatalos dokumentumáról folyt a vita, nem egy hivatalos előterjesztésről. Ez az előterjesztés lesz az úgynevezett közös állásponttervezet.
– A jövő Európai Uniójában a kis- és közepes méretű országok érdemben ellensúlyozni tudják majd a nagyokat, hogy érdekeiket érvényesíthessék?
– A bővített unión belüli döntéshozatali eljárásokról már most viták zajlanak, hiszen a 25 tagot számláló EU döntési mechanizmusa kétségkívül nem lehet azonos a 15 tagú unióéval. A jelenlegi EU-ban számos lehetőség áll a kis- és közepes méretű országok rendelkezésére, melyek biztosítják, hogy érdekeiket érvényesíthessék. Az EU mindig megpróbál mindenki számára megoldást találni, bár kétségtelen, hogy ennek elérése érdekében időnként szükséges egy-egy nemzeti pozíció feladása a közösségi érdek, a konszenzus érdekében. Amikor a döntéseket minősített többséggel hozzák meg, a szavazási szövetségek szerepe nagyon fontos. Meg vagyok győződve arról, hogy a jövő Európájában a kis és közepes országok érdekei biztosítva lesznek. Ami a leglényegesebb, hogy a közös európai érdekek egyre inkább fontosabbak legyenek az egyéni nemzeti érdekeknél.