A találkozón, amely az egykori német kancellár kérésére jött létre, a súlypont az európai integráción, a NATO- és az EU-bővítésén, valamint a kétoldalú kapcsolatokon volt. Mint a Magyar Köztársaság elnöke magyar tudósítókat tájékoztatva elmondta, Kohl meggyőződését fejezte ki, hogy Magyarországnak az elsők között kell felvételt nyernie az Európai Unióba. Saját kormányzási idejének elveire utalva a volt kancellár érzékeltette, hogy szívesebben látná a tagjelölt államok kisebb csoportokban történő befogadását, noha nyíltan nem tört pálcát a Brüsszel – és újabban Berlin – által pártolt nagy csoportos bővítési forgatókönyv fölött.
A német szövetségi elnökkel folytatott csütörtöki megbeszéléséről szólva Mádl Ferenc elmondta: azon téma volt a NATO küszöbönálló bővítése is. Johannes Rau annak a véleményének adott hangot, hogy a prágai NATO-értekezlet népesebb csoportot fog meghívni az atlanti szervezetbe, mint három évvel ezelőtt.
A két államfő eszmecseréjén szó esett a Benes-dekrétumokról is. Mádl és Rau egybehangzóan nehéz tulajdon- és vagyonjogi problémának nevezte az 1945-ben kelt elnöki rendeleteket. A német szövetségi elnök mindazonáltal úgy vélte: a vagyoni és jóvátételi kérdés bonyolultsága ellenére, amely komoly nehézségekbe ütközik, Csehország és Szlovákia talán egy politikai jellegű, parlamenti deklarációval megkönnyíthetné a helyzetet, amennyiben politikai és erkölcsi szinten hatályon kívül helyezné a dekrétumokat.
Hamis bankjegyek áraszthatják el az országot
