Műteremház – hirdeti a tábla stílszerűen, jókora színes betűkkel a XI. kerületi Kelenhegyi út 12–14. számú telek bejáratán. A Mányoki út–Kelenhegyi úti háromszintes ház hatalmas, három-négy méter magas üvegablakaival szinte vonzza a Gellért-hegyen sétálók tekintetét. Művészháznak is nevezik az épületet a kortárs piktorok és szobrászok. A közel százéves ház olyan nevezetes műemlék, amely az összes európai művészeti lexikonban is szerepel. A falak között a magyar képzőművészet legnagyobbjai dolgoztak évtizedeken keresztül, s ma is elismert alkotók lakják.
A ház nem tévesztendő össze az 1909 decemberében a pesti Váci utca 9. szám alatt kiállítások rendezésére létesült művészházzal, amelynek alapítója, művészeti igazgatója Rózsa Miklós volt. A Gellérthegyi, 1903-ban épült művészházat vagy műteremházat Kosztolányi Kan Gyula festő-építész tervezte. Az 1868-ban született művészt inkább festőként tartják nyilván, hiszen ez volt az egyetlen jelentős, megvalósult építészeti munkája. S bár 1902-ben és 1909-ben Berlinben kiállította építési terveit, mára azok feledésbe merültek. Ugyanakkor festményei még ma is feltűnnek hazai aukciókon.
Kosztolányi Kan Gyula szecessziós és posztimpresszionista épülete elsősorban méreteivel tűnik ki, első látásra olyan, mint egy erődítmény. Hatalmas, vaskeretes ablakaiból csodálatos panoráma nyílik a pesti oldalra, és árad a fény a műtermekbe. A művészek a semmivel sem öszszehasonlítható hangulat miatt is szeretnek itt lakni és dolgozni.
A háznak több bejárata is van. A lépcsőház félkör alakban felfelé ívelő, széles lépcsősoraival egykor méltóságteljesen fogadta a betérőt. Sajnos ma kissé elhanyagolt állapotban van. A feljáró előtti falon több márványtábla is hirdeti, ki mindenki dolgozott itt az elmúlt évtizedekben: hatvan éven át Herman Lipót, a magyar festészet jeles képviselője, a hazai művelődéstörténet sokoldalú krónikása; Kerényi Jenő, a magyar szobrászat mágikus hatású szobrásza; Czóbel Béla Kossuth-díjas, kiváló művész. Hosszan sorolhatnánk még a neveket Uitz Bélától Bolgár Józsefig, Domanovszky Endrétől Mattioni Eszterig. Ma többek között itt dolgozik Kokas Ignác, Szkok Iván és Zala Tibor is.
A ház műteremlakásaiba úgy lehetett bekerülni, ha meghalt valaki, és az új jelentkező cserelakást adott az elhunyt művész hozzátartozói számára – tudtuk meg Zala Tibor kétszeres Munkácsy-díjas, érdemes művésztől, aki 1958 óta lakik a házban.
– Gyermekkoromban a napkelte látványa keltett bennem kimondhatatlan élményt. Amikor először léptem be ide, „megfogott” a műterem különleges varázsa, úgy éreztem, hogy innen akár Japánig is ellátok. Abban a pillanatban, amikor kidugja a fejét a nap a horizont fölé, akár csak pár centire, úgy érzem, ott van Japán. A napfelkelte mindig megjelent a munkáimban, s ez a ház, ez a környezet különösen sok ihletet adott – vázolta a festő.
Mindegyik műteremnek, mint ahogy az egész háznak is, regényes a története. Az újkori, közelmúltbeli eseményeknek azonban már nem ilyen romantikus a meséje. 2000. március 28-án este furcsa zajra lettek figyelmesek a ház déli szárnyának lakói: előbb az ablaktáblák törtek ki, majd a falak repedtek meg, és a ház fala rogyadozni kezdett. A lakók rögtön értesítették a tűzoltókat, akik azonnal kiürítették az épületet. Az események bekövetkezte után nem sokkal helyszínre érkező polgármester intézkedett a lakók elhelyezéséről. Akik nem tudták rokonoknál, ismerősöknél meghúzni magukat, azoknak a ferihegyi polgárvédelmi bázison biztosítottak szállást. Később valamennyi kiköltöztetett művész más műteremlakásban kapott ideiglenes lehetőséget munkája folytatására.
A megroggyant ház a Kincstári Vagyon Igazgatóság (KVI) tulajdonában van. Az épület állapotát már korábban sem tartották megfelelőnek, ezért szigetelési munkálatokat végeztek rajta. Feltörték a pince kövezetét, akkor derült ki, hogy az épület alatt áll a víz, ez is hozzájárult a ház falának megroggyanásához. Gyorsan hozzáfogtak a megsérült épületszárny felállványozásához, óriásdaru is segítette a helyreállítást, ami a műemlékvédelmi szakhatóság közreműködésével történt, és közel 290 millió forintba került. Ma már a sérült épületszárny frissen vakolva áll.
Keresztély Dezső, a KVI Pest megyei kirendeltségének vezetője elmondta: a ház felújítási munkái pénzügyi lehetőségeik arányában folynak. Az épület talajvíz-elvezetési munkálatai a napokban fejeződnek be. Következő lépésben a műtermi ablakok cseréje történik majd meg, amelyre már rendelkezésükre áll a fedezet is. A már felújított sarokhomlokzaton kívül idén folytatják majd a teljes homlokzat rekonstrukcióját, és ezzel együtt megkezdik az épület kerítésének és támfalának helyreállítását is.
origo.hu
Hiába titkolták, kiderült Gyurcsány Ferenc döntésének oka
